Szinte biztos, hogy a Hezbollah libanoni síita mozgalom (egyben iráni vazallus-milícia és terrorszervezet) és szövetségesei szerezték meg a többséget a vasárnapi libanoni parlamenti választáson - írta hétfőn a Reuters.

A 3,7 millió szavazó körében tartott voksoláson a részvételi arány viszonylag alacsony, 49,2 százalékos volt, és az Irán kliensének számító Hezbollahnak szinte mindenhol sikerült mandátumot szereznie, ahol jelöltet tudott állítani. Az alapvetően vallási szempontok szerint tagolt politikai mezőnyben a síitákat képviselő Hezbollah szövetségeseivel - a Nabíh Berri házelnök vezette síita Amal Mozgalommal, valamint a maronita keresztény Michel Aoun elnök alapította Keresztény Szabad Hazafias Mozgalommal együtt - a 128 fős törvényhozásban valószínűleg 67 mandátumot fognak kapni. Az ország polarizálódására jellemző, hogy közben a Hezbollah nyílt bírálójának számító Keresztény Libanoni Erők is megduplázta képviselői számát, és a korábbi 8 helyett 15 politikust delegálhat a törvényhozásba.

Legutoljára egyébként 2009-ben tartottak Libanonban parlamenti választásokat; azóta - főleg szíriai polgárháború eszkalációja miatti bitonsági veszélyekre hivatkozva - három alkalommal hosszabbította meg a saját mandátumát. Ennek ellenére a kormányzat iszonyú ingatag volt. A vallásilag rendkívül megosztott Libanonban a legfontosabb állami tisztségek elosztásánál is érvényesítik a felekezeti szempontokat - azaz hogy a szunnita és síita muszlimok, illetve a keresztény maronita felekezet is legfelsőbb szinten legyen képviselve az állami vezetésben. Jelenleg még a maronita keresztény, de a síitákkal korrekt viszonyt ápoló Michel Aoun az államfő, a nagykoalíciós kormány élén pedig a szunnita Szaad Hariri áll.

Csakhogy Hariri érdekérvényesítő képessége igen csekély, és több, fontos ügyben inkább a síita irányvonal akarata érvényesült, ezért a miniszterelnök tavaly novemberben a mögötte álló Szaúd-Arábia nyomására lemondott pozíciójáról, majd azután - ezúttal belső nyomásra - visszavonta lemondását. A mostani választás Hariri és a mögötte álló Jövő Mozgalom vereségét jelenti, ennek ellenére a felekezeti alapú hatalommegosztásnak köszönhetően újra kormányfő lehet, mivel a poszt hagyományosan a szunnitáké. A valódi döntéshozatal azonban várhatóan még jobban eltolódik majd a síita-keresztény szövetség felé.

A síita mozgalom ugyanis - legalábbis annak katonai szárnya - a világ legtöbb országában terrorszervezetnek számít, és jó okkal. A Hezbollah ugyanis számos terrorcselekményért felel, rakéták tízezreit halmozta fel az izraeli határon, és legutóbb 2006-ban rángatta bele az egész országot egy pusztító konfliktusba a zsidó állammal. A Hezbollah ráadásul katonailag mára már az amerikai és szaúdi támogatással fejlesztett hivatalos libanoni hadseregnél is erősebb. Ami egyfelől azt vonja maga után, hogy Libanon déli-délkeleti részén lényegében ő látja el az állami funkciókat, másfelől pedig az iráni ideológiai-anyagi támogatást meghálálva a szíriai polgárháború egyik legütőképesebb milíciáját is felvonultatta Bassár al-Aszad védelmében. Ja, és a terrorszervezeten, az elit milícián, a politikai párton és az árnyékállamon kívül a Hezbollah a világ egyik legkiterjedtebb nemzetközi bűnszervezete is, melynek keze a nyugat-afrikai pénzmosodáktól kezdve a mexikói drogkartellekig elér.

Részben az egyre éleződő iráni-izraeli konfliktus, részben pedig a szervezettel kapcsolatos rossz történelmi tapasztalatok miatt, de a Hezbollah sikere harcias reakciókat váltott ki Izraelben: Az amúgy is egyre harciasabb Netanjáhu-kormány egyik héjájának számító Naftali Bennett oktatási miniszter hétfőn például kiposztolta a Twitterre, hogy

Libanon=Hezbollah

És ezentúl Izrael nem fog különbséget tenni Libanon állam és a Hezbollah között; azaz magát az országot teszi felelőssé bármiféle, a területéről kiinduló tevékenységért.