hazaérkeztek azok az amerikaiak, akiket Észak-Korea tartott fogságban éveken át. A három férfival a Washington melletti Andrews katonai repülőtéren landolt az amerikaiak gépe. A hazaérkezőket Donald Trump fogadta. Hazaengedésük Phenjan fontos gesztusa volt Kim Dzsongun és az amerikai elnök történelmi találkozója előtt, amelyre minden bizonnyal Szingapúrban kerül sor. A pontos dátumról is megegyeztek, de egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
Az Egyesült Államok nem ajánlja, hogy állampolgáraik Észak-Koreába utazzanak, ahol rendszeresen vettek őrizetbe amerikaiakat, akik aztán munkatáborokban dolgoztak. A most hazaengedett három – koreai gyökerű – amerikai állampolgáron kívül ezúttal nem maradt amerikai fogoly a kommunista diktatúrában.
BREAKING: President Donald Trump personally welcomes back three Americans as they arrive at a military base outside Washington after their release from North Korea https://t.co/Io4r80IUmZ pic.twitter.com/efqzFbgx27
— CNN (@CNN) 2018. május 10.
Kim Dongcsult lelkész csaknem három évet volt fogságban, a két másik amerikait már Trump elnöksége alatt vették őrizetbe, abban az időszakban, amikor régen látott feszült helyzet alakult ki a Koreai-félsziget körül. Kim Szangdokot (Tony Kim), felforgató tevékenységgel vádolták meg. A Phenjani Műszaki és Tudományegyetemen (PUST) adott elő az északi fővárosban. Ezen a 2010-ben többek között dél-koreai és amerikai segélyszervezetek segítségével létrehozott egyetemen tanulnak az északi nómenklatúra fiataljai is, ezért több külföldi vendégoktató is van.
Szintén a phenjani egyetemen tanított a 2017 májusában elfogott Kim Hakszonggal, akivel szemben is ellenséges tevékenység volt a vád. A férfi Kínában született az észak-koreai határ közelében, de koreai származású volt. Kaliforniában tanult, és ismerősei szerint eltökélte, hogy javítani fog Észak-Korea mezőgazdaságának állapotán. Magát keresztény misszionáriusnak nevezte, aki egy kísérleti farmot akart létrehozni. Felesége szerint mezőgazdasági ismereteket tanított Észak-Koreában, hogy segítsen az éhező lakosságnak.
Mindhárman sokkal szerencsésebben jártak, mint az egyetemista Otto Warmbier. ot 15 év kényszermunkára ítélték, mert megpróbált ellopni egy propagandaplakátot a szállodából. Egy év után, 2017 júniusában engedték el az észak-koreaiak, de súlyos állapotban, kómában szállították vissza az Egyesült Államokba, ahol később meghalt.
Csatlakozzon az Index tematikus Facebook-oldalához, és moderált körülmények között beszélgethet róla.
(Borítókép: Saul Loeb / AFP)