Sebet ejtett a német-amerikai és az európai-amerikai kapcsolatokon az Egyesült Államok kivonulása az iráni atomprogramról kötött egyezményből – mondta Angela Merkel német kancellár kedden Berlinben. Bár az iráni atomprogramról kötött megállapodásnak „biztos vannak gyengeségei, de ki kell tartani mellette”. Mint mondta, az európaiak nem vakok, látják, hogy Irán a Szíriában folytatott tevékenységével Izraelt is veszélyezteti, de az ENSZ Biztonsági Tanácsában egyhangúlag elfogadott egyezmény megtartása jobb feltételeket teremtett volna további megállapodáshoz.

Ismét erősödik a jelenléte mindazoknak, akik nem hisznek ebben a multilaterális megközelítésben – tette hozzá Angela Merkel. A többoldalú megállapodásokat elvető politikai tényezők azt gondolják, hogy „nekem akkor jobb, ha másoknak rosszabb”, és nem fontos betartani a szabályokat – mondta a német kormányfő. Ezzel a tendenciával szembe kell helyezkedni, mert Németországnak a multilaterális megközelítés hozta el a békét, a biztonságot és a jólétet, ezért a szövetségi kormány továbbra is ezt a megközelítést alkalmazza nemzeti és nemzetközi ügyekben is – húzta alá Angela Merkel.

Federica Mogherini, az Európai Unió külpolitikai főképviselője közben Brüsszelben tárgyalt Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, illetve Irán külügyminiszterével. Az EU eltökélt szándéka, hogy megőrizze az atommegállapodást – tette egyértelművé Mogherini. Ugyanitt Boris Johnson brit külügyminiszter is azt mondta: kulcsfontosságú annak hangsúlyozása, hogy London és európai szövetségesei tartják magukat az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról kötött többhatalmi megállapodáshoz, és továbbra is biztosítani akarják a kereskedelem és a gazdasági kapcsolatok fenntartását Iránnal. Amerika felé egyensúlyozva Johnson azért azt is kiemelte, hogy most az Egyesült Királyság és európai partnerei ki tudják fejezni aggodalmukat Iránnak a Közel-Kelet békéjét veszélyeztető viselkedése miatt.

Az amerikai kormány közben újabb szankciókat jelentett be Irán ellen. A büntetőintézkedésekkel sújtottak között van az iráni központi bank kormányzója is. A szankciók más banki tisztségviselőket is érintik, Washington hivatalos célja, hogy elvágja Iránt a nemzetközi bankrendszertől – írja az MTI.

Irán 2015-ben egyezett meg uniós közvetítéssel az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Kínával, Oroszországgal, Németországgal, hogy legalább tíz évre korlátozza atomprogramját az ellene hozott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért cserébe. Donald Trump már a választási kampánya idején is többször kikelt ellene, és május elején bejelentette országa kilépését a szerződésből, mondván, az nem tudja meggátolni, hogy Teherán atomfegyvereket fejlesszen. Egyúttal az Irán elleni amerikai szankciók visszaállításáról is rendeletet írt alá. A megállapodás többi aláírója Kínától Oroszországon át az EU-s hatalmakig meg akarja őrizni az egyezséget.