Kedden adták át hivatalosan azt a 19 km-es hidat, ami Oroszországot köti össze az annektált Krím félszigettel. Az átadó ünnepségen Vlagyimir Putyin orosz elnök is részt vett, aki egy teherautó volánjához ült, és úgy vezetett át egy konvojt a hídon.
Az autóforgalom előtt majd szerdától nyitják meg a hidat. Habár Putyin vezetésével teherautók haladtak át a hídon a megnyitóhoz, a teherforgalmat még hónapokig nem engedik rá hivatalosan.
A vasúti szakasz majd csak 2019-re készül el, akkortól járhatnak majd vonatok is a hídon.
Az országon át autót, darvak előtt motoros sárkányrepülőt, máskor vadászgépet, stratégiai bombázót előszeretettel vezető elnök a világ legdrágább hídját tudhatja a magáénak keddtől.
A Kercsi-szoroson átívelő híd, amely már a Szovjetunió idején tervben volt, összesen 3,7 milliárd dollárnak megfelelő összegért épült meg. Méterenként 200 ezer dollárért (kb. 55 millió forint) hozták össze.
A Kercsi-szoros hídja – amely végül hivatalosan Krími híd nevet kapta – először nem is a szovjetek, sőt, nem is az oroszok terve volt: A Brit Birodalom már az 1870-es években akart Európától Indiáig tartó vasútvonalat építeni a Krím félszigeten keresztül. A technikai nehézségek miatt drágának tűnő projektről végül erről letettek.
Később a cári Oroszország is dolgozott ki terveket a 20. század elején, ám ezek sem valósultak meg. Száraz lábbal először a németek tudtak átkelni a Kercsi-szoroson, miután 1941 nyarán megtámadták a Szovjetuniót és elfoglalták a Szovjetunió nyugati területeit, a Krímmel együtt. Igaz, nem állandó, csak ponton hidat építettek, amelyet az ellentámadásba lendült Vörös Hadsereg miatt nem is tudtak sokáig használni.
Ezután a szovjetek fogtak gyors ütemű hídépítésbe, először a németek ponton hídját helyreállítva, majd vasúti összeköttetést teremtve. A fából készült cölöphíd folytatása is tervben volt azonban egy jeges ár annyira megrongálta, hogy 1945-ben teljes elbontásáról döntöttek. Azután újabb tervek készültek ugyan egy állandó híd építésére, végül azonban csak kompokkal tartották fenn az összeköttetést az 1954-től a Szovjetunión belül Ukrajnához tartozó félsziget és az orosz tagköztársaság között.
2008 után egyre komolyabban tárgyalt Moszkva Kijevvel a híd felépítéséről, 2013-ban megállapodás is született az együttműködésről. Ezt azonban elsodorta a politikai feszültség, annyira, hogy 2014-ben puskalövés nélkül Oroszország elfoglalta a félszigetet, majd egy Ukrajna által el nem ismert helyi népszavazás után magához is csatolta, így a tervezett híd végül Moszkva szerint belföldi területre került. Az építkezések 2016-ban kezdődtek el – írta a Ria Novosztyi –, bő két év után készült el az európai kontinens leghosszabb hídja, amely majdnem hat kilométerrel előzi meg az eddigi csúcstartót, a portugáliai Vasco da Gama hidat.