Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy tiszteletben fogja tartani az orosz alkotmányt, ami két egymást követő elnöki ciklust engedélyez, vagyis nem törekszik majd 2024-ben zsinórban harmadik ciklusra. Az orosz elnök erről a Szentpétervári Gazdasági Fórumon beszélt, amin többek között Abe Sindzó japán miniszterelnök, és Emmanuel Macron francia elnök is részt vett.
A Reuters hozzáteszi, hogy Putyin bejelentése nem jelent meglepetést, és nem is feltétlenül jelenti azt, hogy hat év múlva kiengedné majd a kezéből a hatalmat. Putyin egyszer már megjátszotta azt, hogy két ciklus után 2008-ban átadta az elnökséget Dmitrij Medvegyevnek, de azalatt az időszak alatt is miniszterelnök maradt, aztán 2012-ben hivatalosan is visszatért elnökként.
A Carnegie.ru vezetője, Alekszandr Baunov az Indexnek már a márciusi elnökválasztás előtt azt mondta, hogy szerinte Putyin 2024 után nem lesz elnök, de ettől még nyugdíjba sem megy. Ő egy olyan, még nem létező posztot tudott elképzelni, amely „nem követeli meg a mindennapi munkát, beleszólási jogot ad legfontosabb kérdésekben és biztosítja diplomáciai védelmet, és az igazságszolgáltatással szembeni immunitást."
A fórumon Putyin egyébként tagadta, hogy 2014-ben Délkelet-Ukrajna fölött orosz rakéta lőtte volna le a malajziai utasszállító gépet. Egy holland-ausztrál vizsgálat megállapította Oroszország felelősségét pénteken. Putyin viszont azt mondta, hogy Moszva csak akkor fog megbízni az üggyel kapcsolatban folytatott vizsgálat végkövetkeztetésében, ha azokban maga is teljes értékűen részt vehet.
Putyin elutasította az amerikai jog területen kívüli alkalmazását és a szankciók alkalmazását ahhoz hasonlította, mintha a labdarúgást a cselgáncs szabályai szerint játszanák. Szerinte az iráni atomalku egyoldalú amerikai felmondása veszélyes instabilitáshoz vezet, és hogy Izraelnek újabb fenyegetést jelent majd, ha Teherán – amely eddig tartotta magát a megállapodáshoz – feléleszti katonai nukleáris programját.
Putyin, megjegyzését tréfának szánva, azt mondta Macronnak, hogy Oroszország segít majd megvédeni Európát, ha az Iránnal kapcsolatos válság elmélyülne az Egyesült Államokkal. A francia elnök azt válaszolta, hogy Franciaország és szövetségesei meg tudják védeni magukat.
Az Európai Unió a védelem és a biztonság kérdéseiben nem fog hátat fordítani az Egyesült Államoknak, jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök egy pódiumbeszélgetésen. Macron ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Franciaország és az EU ellenzi és károsnak ítéli meg a területen kívüli hatállyal meghirdetett amerikai szankciókat. Az iráni atomalkuval kapcsolatban kifejezte reményét, hogy Donald Trump amerikai elnök visszatér a tárgyalásokhoz.
A francia elnök elhibázott döntésnek minősítette, hogy az Egyesült Államok Tel-Avivból az általa Izrael fővárosaként elismert Jeruzsálembe helyeztette át nagykövetségét. Úgy vélekedett, hogy Trump elvesztette a klímaváltozás ügyében vívott küzdelmet, mert a világ többi országa részese maradt a párizsi egyezménynek.
Macron elmondta, hogy egy olyan Európában hisz, amely az Atlanti-óceántól az Urálig terjed, és hogy hisz a francia-orosz kapcsolatokban. Úgy vélekedett, hogy néhány gazdasági szektort le kell választani a geopolitikáról és politikamentessé kell tenni. Arra szólította fel Oroszországot, hogy ne lépjen ki az Európa Tanácsból. Ugyanakkor közölte, hogy Franciaország nem vonja vissza a szankciókat, ha Ukrajna ügyében nem történik haladás.
Japánnak és Oroszországnak meg kell kötnie a békeszerződést a széleskörű együttműködés kibontakoztatásához, jelentette ki Abe Sindzó japán miniszterelnök. A japán kormányfő úgy vélekedett, hogy ha a kétoldalú viszonyban stabilitás alakul ki, akkor a Tokió által vitatott hovatartozású, orosz fennhatóság alatt álló déli Kuril-szigetcsoport a kétoldalú kooperáció jelképévé, a két ország pedig a béke támaszává válhat a Föld északi és keleti féltekéjén, ami hozzájárulhatna az észak-koreai probléma megoldásához, írja az MTI.