Szlovénia "nem boldog" a balkáni migrációs útvonalon kialakult helyzet és az Európai Unió külső határait illegálisan átlépő migránsok száma miatt - jelentette ki Bostjan Sefic, a szlovén belügyminisztérium migrációs ügyekkel megbízott államtitkára a szlovén hírügynökségnek (STA) adott, szerdán közzétett interjúban, melyet az MTI szemlézett.
A régió országainak, valamint az Európai Bizottságnak (EB) és az európai uniós határvédelmi ügynökségnek (Frontex) is sokkal többet kell tennie, mondta.
Sefic figyelmeztetett, hogy a balkáni országokban, főleg Görögországban 45-60 ezer afrikai és ázsiai migráns tartózkodik, akiknek elsődleges célja az, hogy eljussanak Szlovéniába, ahol először lépnek schengeni területre és folyamodnak menedékjogért.
Az illegális határsértők 80 százaléka kér nemzetközi védelmet Szlovéniában - mondta az államtitkár. Hozzátette: ez nem azt jelenti, hogy ott is akarnak maradni, a nagyobb probléma az, hogy a Nyugat-Európába tartó útjuk során sokukat visszaküldik Szlovéniába, az ott benyújtott kérelmük pedig feljogosítja őket a schengeni térségben való tartózkodásra.
Szlovéniának az sem jött jól, hogy a nem EU-s Szerbia vízumliberalizációt vezetett be Iránnal és több afrikai országgal szemben, ez pedig azt jelenti, hogy
ezek az emberek teljesen legálisan érkeznek Szerbiába (sokan közülük egyenesen repülővel utaznak Belgrádba), és ugyanilyen legális út vezet Törökországból Boszniába is.
Úgy vélte: az EB-nek ezen a téren is lépnie kell, főleg, ha igaz az, hogy Szerbia Szíriával is vízumliberalizációt tervez.
A szlovén rendőrség 50 migránst tartóztat fel naponta a határokon, ami túl sok, és zavar minket
- hangsúlyozta Sefic. Hozzátette: az EU külső határain kell megállítani a migránsokat és lefolytatni az eljárásokat.
Sefic szerint a szlovén hatóságok sikeresen végzik munkájukat a szlovén-osztrák és a szlovén-olasz határon, ahol nincsenek illegális határátkelőhelyek. Horvátországgal kapcsolatban utalt rá, hogy a horvát-boszniai határ átjárható, ezért a horvát-szlovén határon is nagyobb a nyomás.
A Horvátországgal közös határon felállított ideiglenes műszaki akadályokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy az "hatékony volt és eredményes". Jelezte, hogy kerítést terveznek újabb határszakaszokra, főleg a Kolpa folyó mentén, ahol jelenleg a legtöbb migráns próbál meg átkelni, és ahol a folyó sodrása miatt már hárman is a vízbe fulladtak.
Mindazonáltal kiemelte: a kerítés nem tudja megállítani a migrációt. Ehhez sokkal több rendőr kell, a migrációt pedig a kiindulási helyén kell kezelni - hangoztatta.
"De egy újabb migrációs hullám esetén, ha nincs kerítés, mi állítson meg 100 ezer vagy 200 ezer embert? Milyen más alternatíva van? Lőjünk rájuk? Valószínűleg ezt nem akarjuk" - mutatott rá. Úgy vélte erre senki sem tud megoldást.
Végül azt mondta, hogy azok az illegális bevándorlók, akik nem folyamodnak menekültstátuszért, vagy megpróbálják kijátszani a rendszert, és nem érdekeltek a menedékjog megszerzésében, bizonyos kockázatot jelentenek.