Európa gazdasági és biztonsági szempontból is önmérsékletre szólítja fel az Amerikai Egyesült Államokat az iráni szankciók ügyében.
Az Európai Unió pénzügyminiszterei és külügyminiszterei levélben fordultak amerikai kollégáikhoz, vagyis Mike Pompeo külügyminiszterhez és Steven Mnuchin pénzügyminiszterhez. A levél kérése röviden: az Egyesült Államok csökkentse az Iránnal kapcsolatos szankciós terveinek súlyát - erről a Wall Street Journal számolt be.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök eközben éppen Európában próbálja győzködni Franciaországot, Nagy-Britanniát és Németországot arról, hogy Irán nem tartja be az atomleszerelési vállalásait, ezért érdemes lenne keményebb álláspontot kialakítani vele szemben. Mint emlékezetes, Washington kilépett az Iránnal kötött 2015-ösa átfogó cselekvési terv egyezményből (JCPOA) és újra életbe léptette a gazdasági szankcióit.
Az Egyesült Államok azt is bejelentette, hogy augusztus 6-ig (az energiacégek november 4-ig) kapnak haladékot, utána le kell állniuk az iráni vállalkozásokkal folytatott együttműködésekkel.Az említett európai országok szerint azonban
éppen ezek az agresszív lépések ássák alá a biztonságot és persze Európa gazdasági érdekeit.
Különösen a francia cégek szenvednek attól, hogy Iránnal megint tiltják az üzletelést, a Peugeot már el is hagyta az országot, de a hatalmas szénhidrogén-kutatási projektbe fogó Total számára is ketyeg az ultimátum.
Irán rossz viszonya az Egyesült Államokkal és Izraellel történelmi okokra vezethető vissza. Az iráni népi forradalom győzelme előtt Iránt Reza Pahlavi, egy őrült sah vezette, aki izraeli és amerikai segítséggel tartotta fenn kegyetlen hatalmát. Izrael olajért cserébe felfegyverezte a sah csapatait, az Egyesült Államok pedig a sah bukása után nem volt hajlandó kiadni korábbi szövetségesét, a tömeggyilkos diktátort hazájának. Ezek után Irán folyamatosan USA- és Izrael-ellenes politikát folytatott, több amerikai civilt és diplomatát túszul ejtett, Izraelt pedig folyamatosan elpusztítással fenyegeti.
A hatalmas külkereskedelmi hiánnyal szenvedő Egyesült Államokban eközben Donald Trump fokozatosan visszaszorult a külpolitikai cselekvések színterére. Igyekezne javítani az amerikai költségvetés és az amerikai cégek helyzetét, de
a gyors lépései, legyen szó agresszív beszólásokról, kereskedelmi háborúról, vagy éppen szankciókról nagyon sokszor öngólként sülnek el,
mert a sok gazdasági erőcentrummal bíró világban ilyenkor mindig gyorsan betölti valaki az amerikai, vagy nyugat-európai cégek, országok helyét. Természetesen a folyamat legnagyobb nyertese éppen az a Kína, amely ellen Trump a leginkább harcolna.