Több száz ember rekedt szombat óta a Földközi-tengeren, miután sem Olaszország, sem Málta nem hajlandó kikötési engedélyt adni egy menekültszállító mentőhajónak. A két ország kölcsönösen állítja, hogy a nemzetközi egyezmények a másikat kötelezik az Aquarius (Vízöntő) fedélzetén összezsúfolódott, összesen 629 ember – köztük 123 kísérő nélküli kiskorú, 11 gyerek és 7 várandós nő – befogadására. Újságírónk egyébként tavaly meglátogatta az Aquariust, és riportban írta le, milyen az élet egy menekültek mentését végző hajón.

Matteo Salvini olasz belügyminiszter (egyben a bevándorlóellenes Liga nevű párt elnöke) szerint a földrajzi közelség miatt a hajót Máltának kellett volna fogadnia, Joseph Muscat máltai kormányfő szerint viszont nem ők az illetékesek, mert a mentőhajó líbiai felségvizeken vette fel az észak-afrikai személyeket, így Olaszország kötelessége fogadni őket.

A hajót az SOS Mediterranee francia civil szervezet üzemelteti, és vasárnapra virradóra valóban líbiai vizeken vette fedélzetére azokat az embereket, akik ócska lélekvesztőkön indultak útnak az észak-afrikai országból, és az olasz haditengerészeti egységei halászták ki őket a Római Mentési Koordinációs Központ irányításával.

Azóta viszont a hajó Szicília és Málta között várja, hogy beengedjék egy biztonságos kikötőbe. Az olasz kormány hétfő délelőtt egy orvoscsoportot küldött az Aquarius fedélzetére – ezt már Giuseppe Conte, a nemrég hivatalba lépett olasz miniszterelnök jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közösen tartott sajtótájékoztatóján, ahol egyébként arra panaszkodva, hogy „Olaszországot magára hagyták a migrációval", az atlanti szövetség aktívabb fellépését sürgette a Földközi-tenger térségében.

Frissítés: Az ENSZ szerint nem most kéne vitatkozni

ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHRC) illetékes különmegbízottja, Vincent Cochetel felszólította az olaszokat, ne szőrözzenek már azon, melyik ország az illetékes az Aquarius fedélzetén érkező menekültek ügyében, vészhelyzet van! Ezt egész pontosan ezekkel a szavakkal ecsetelte:

Az emberek szenvednek, kifogyóban van az élelmük, és gyors segítségre szorulnak. Az olyan átfogóbb kérdéseket, hogy ki a felelős, és hogyan lehet a felelősséget a legoptimálisabban megosztani az érintett államok között, később kell tisztázni.

180 ember egy gumicsónakban

Közben délebbre újabb menekültek hagyták el a líbiai partokat, közülük 180-at azonnal fel is tartóztatott a líbiai parti őrség. A fekete-afrikai bevándorlókat vasárnap Khomsz várostól (Figyelem, ez nem a szíriai Homsz, hanem az ókori város, Leptis Magna helyén épült település!) 70 kilométerre fogták el és adták át Tripoliban az illegális migrációval foglalkozó hatóságoknak. A 180 ember – köztük 12 gyermek – egy nagy méretű gumicsónakkal próbálta megtenni a Máltáig is jó 400 kilométeres tengeri utat.

Az Európai Unió tavaly kötött megállapodást a líbiai kormánnyal (melynek valódi hatalma csak az ország egyharmadára terjed ki); ennek következtében egyre több szubszaharai menekültet tartanak vissza a helyi hatóságok – sokszor borzalmas áron – , így egyre kevesebben vágnak neki a kockázatos földközi-tengeri útnak.

A balkáni útvonal megélénkülése miatt is aggódnak

A Balkánra érkező menekültek újból növekvő száma miatt Horvátország – ahol egyébként most léptették életbe a rendkívüli állapotot, de nem a migránsok, hanem a kivándorlás miatt – és Szlovénia is aggodalmát fejezte ki; az elmúlt napokban mindkét ország sürgeti az uniós szerveket, hogy találjanak uniós szintű megoldást a küszöbön álló problémára. Az Albánián keresztül északra tartó menekültek száma mondjuk messze elmarad a 2015-ös százezrektől, de a Reutersnek nyilatkozó tiranai illetékesek szerint a 2018 első öt hónapja alatt elkapott 2311 illegális határátlépő meredek emelkedést jelent a tavalyi év hasonló időszakának 162-es számához képest.