Megelégelte a francia miniszterelnök a közúti halálos balesetek számát, így népszerűtlen lépésre szánta el magát: júliustól lassabb haladásra kényszeríti az autósokat a francia közutakon. Elsöprő a tiltakozás a döntés ellen, saját belügyminisztere sem támogatja. Macron elnök pár ígérettel próbálja oldani a feszültséget.
Eddigi legvitatottabb és legelutasítottabb döntését hozta meg a francia kormányfő az idén januárban. Nem a munkaügyi átalakításokkal, a nyugdíj-korhatárral, a vasúti reformmal vagy egyéb, nagy rendszereket érintő újítással kapcsolatos az újítás. Még csak nem is a migrációs válságról szól van szó.
Edouard Philippe az év elején csupán egy közlekedésbiztonsági csomagot jelentett be, mivel megelégelte a halálos balesetek magas számát a francia utakon. A 18 elemből álló tervezet egyik eleme azonban régen látott közéleti vitát váltott ki Franciaországban, és hónapok óta tartó - párthovatartozást is simán átívelő - tiltakozáshullámot indított el: a kormány ugyanis eszerint
júliustól 90 km/óráról 80 km/órára csökkenti a maximális sebességhatárt a francia utakon.
A korlátozás minden lakott területen kívüli főútvonalon érvényes, amelyeknél a haladási irányokat nem választja el semmilyen fizikai akadály (korlát, fal). Tehát az autópályákon marad a 130 km/órás határ, de a francia főútvonal-hálózat túlnyomó részén, 400 ezer kilométeren július 1-től már csak maximum 80-nal lehet hajtani. A kormányfő azt is kihangsúlyozta, hogy nincs átmeneti időszak, a rendőrség rögtön bünteti a gyorshajtókat.
Néha a népszerű, de rossz döntés, illetve a népszerűtlen, de jó döntés között kell választani. Kész vagyok vállalni a népszerűtlenséget.
Edouard Philippe ezekkel a mondatokkal jelezte, hogy hajthatatlan a kérdésben, és nem fog meghátrálni, mivel a 80-as korlátozással évente 300-400 életet menthet meg. A statisztikák szerint az utóbbi években ugyanis egyre csak nőtt a halálos balesetek száma. 2013-ban 3427-en haltak meg az utakon a Le Monde összesítése szerint, majd egyre csak nőtt a halálos balesetek száma, 2017-ben 3684-re (és ez még valamivel kevesebb, mint a 2016-os adat).
A kormányfő tehát fel volt készülve a nagy tiltakozásra, de arra valószínűleg ő sem számított, hogy a közhangulat annyira ellene fordul, hogy a saját belügyminisztere sem mer majd kiállni mellette. Január óta ugyanis egyre több és látványosabb jele lett a franciák ellenállásának, amely még a politikai árkokat is betemette.
1. Jobb- és baloldali képviselők közösen nyújtottak be módosító javaslatot, amely beleszólást engedne a megyei vezetésnek, alkalmazzák-e a korlátozást. "A kormány semmibe veszi a vidéket, ahol igenis nagyok a távolságok, és számít a 10 km/óra" - hangzott az indoklás, de elvetették végül a javaslatot.
2. A Franciaország közepén fekvő Creuse megye tanácselnöke nyilatkozatban jelezte, hogy megtagadja a 80-as táblák kihelyezését az utakon, ez lesz "a táblák sztrájkja". Országosan 11 ezer táblát kell kihelyezni, ez a jogszabály szerint a megyék kötelessége, és a számítások szerint minden akár 12 millió euróba is kerülhet összesen.
3. Megalakult egy szervezet is, a 40 Millions d'Automobilistes (40 millió autós), amely egyre látványosabb akciókkal kezdte támadni a tervezetet. Legutóbb például elkezdték megrongálni és áthúzott 80-as táblákkal leragasztgatni a traffipaxokat.
Eközben a kormány és a hozzá közel álló szervezetek folyamatosan azt kommunikálták, mennyire veszélyes a gyorshajtás az utakon. Készítettek egy honlapot is a halálutakról, ahol megyékre lebontva bárki megnézheti, melyik szakaszokon hányan haltak meg az elmúlt években. De hiába. A legfrissebb felmérések szerint a francia lakosság 74 százaléka ellenzi a korlátozást. Köztük a kormánypárti szavazók (LREM-esek) 54 százaléka is károsnak tartja az intézkedést.
Szimbolikus jelenet volt májusban, amikor Gérard Collomb belügyminisztert kérdezték egy nyilvános fórumon a 80-as szabályról, ő pedig zavartan azt mondta, hogy inkább "passzolja a kérdést", vagyis nem állt ki a miniszterelnöke mellett.
A francia miniszterelnök azonban tényleg hajthatatlannak bizonyul.
Csökkenteni a halottak és a sérültek számát a francia utakon, ez a politika igazi lényege
– mondta május végén. Majd június közepén meg is jelent a végrehajtási rendelet a júliusi bevezetésről.
Philippe egy ponton engedett: ígéretet tett, hogy a korlátozás eredményeit 2020. július 1-én megvizsgálják, és jelezte, hogy a kormány "vállalni fogja a felelősséget", ha nem hozza a várt eredményt az intézkedés. A franciák 73 százaléka az említett felmérések szerint ugyanis úgy látja, hogy ez a 80-as szabály nem fogja számottevően csökkenteni a halálos balesetek számát.
A feszült helyzetet Emmanuel Macron francia elnök is pontosan érzékelte. És bár eleinte láthatóan megpróbálta távol tartani magát a népszerűtlen intézkedéstől, tavasszal már kénytelen volt megszólalni, és elkezdte puhítani a sebességért rajongó, felbőszült franciákat.
Ha nem működik, nem folytatjuk
- jelentette ki, és azt hangsúlyozta, hogy ez egy átmeneti állapot. A miniszterelnökhöz hasonlóan megígérte, hogy két év múlva megvizsgálják, hány emberéletet sikerül megmenteni. Macron azt mondta, érzékeli, hogy forrnak az indulatok, mert
a francia mindig utálja, ha beleszólnak abba, hogy vezet.
De türelmet és óvatosságot kért a franciáktól. Macron rutinos politikusként tett egy olyan ígéretet is, amellyel előre készül arra a helyzetre, amikor tömegével büntetik majd meg a megszokásból 90-nel hajtó autósokat. Az elnök megígérte, hogy a bírságokból befolyó összeget kórházak felújítására költik, "ahol az utakon esetleg megsérült sebesülteket gyógyítják". Egy másik ígérete pedig az volt, hogy teljesen transzparensek lesznek a baleseti statisztikák, vagyis a korlátozás eredményeit bárki tudja majd ellenőrizni.
Most szombaton mindenesetre az autósok (az említett 40 millions d'Automobilistes) egy nagy tüntetésre készülnek Párizsban, ahová az ország minden autósát és motorosát várják. A felhívás szerint ezzel hatalmas megmozdulással akarják visszakozásra kényszeríteni a kormányt. Most azonban úgy tűnik, hogy a tömeg nem éri el a célját, és vasárnap már mindenki csak 80-nal tud visszahajtani otthonába.