Az amerikai hadsereg váratlanul elbocsátotta több bevándorló tartalékosát és újoncát, akik állampolgárság reményében csatlakoztak a szárazföldi erőkhöz, írja az MTI.
Az AP nem tudja, hogy pontosan hány olyan férfit és nőt menesztettek, akiket egy különleges program keretében szerveztek be a szárazföldi erőkhöz. Bevándorlási ügyvédek több mint negyven olyan emberről tudnak, akiknek státusza és jövője elbocsátásuk következtében kérdésessé vált.
A katonák közül sokakkal nem közölték, miért küldik el őket. Akikkel igen, azoknak azt mondták,
hogy biztonsági kockázatot jelentenek, mert külföldön élő rokonaik vannak, vagy a védelmi minisztérium nem ellenőrizte a hátterüket.
"Az volt az álmom, hogy a hadseregben szolgáljak" – mondta Lucas Calixto tartalékos, aki Brazíliából érkezett az Egyesült Államokba még 12 évesen. A most 28 éves férfi a múlt héten pert indított a szárazföldi erők ellen. Hasonlóan járt több fiatal pakisztáni és iráni bajtársa, akik csalódottságuknak adtak hangot, és az amerikai hadi szolgálat után tartanak attól, hogy visszatérjenek szülőhazájukba.
A közelmúltban menesztett katonák mindegyikét az elmúlt években toborozták egy program keretében, amelynek célja az volt, hogy feltöltse a hadsereget egészségügyi szakértőkkel és hiánynyelveket beszélő emberekkel. A Pentagon és a hadsereg illetékesei a folyamatban lévő bírósági eljárásra hivatkozva nem adtak további információt a döntésről.
A szárazföldi erőkhöz csatlakozni vágyó bevándorlókat csak akkor toborozhatják be, ha jogilag rendezett státussal bírnak az Egyesült Államokban. Ilyen például a tanulmányi vízum. 2016-ban több mint ötezer bevándorlót verbuváltak a különleges program keretében, és becslések szerint jelenleg mintegy 10 ezren szolgálnak a hadseregben, többségük a szárazföldi erőknél. A bevándorló újoncok, kiemelt esetekben akár már néhány napos katonai szolgálat után is jogosulttá válhatnak az amerikai állampolgárságra.
George W. Bush amerikai elnök 2002-ben elrendelte a bevándorló katonák felgyorsított honosítását a hadsereg létszámának bővítése érdekében. Hét évvel később a MAVNI névre keresztelt program hivatalos státust kapott.
A program azonban konzervatív össztűz alá került azt követően, hogy Barack Obama következő elnök felvette a verbuválható személyek listájára a DACA-program tagjait, azaz a gyermekkorukban, illegális bevándorló szüleikkel az Egyesült Államokba érkezett és ott felnőtt fiatalokat. Donald Trump jelenlegi elnök hivatalba lépése óta egyre gyűltek az akadályok a program folytatása előtt. Tavaly ősszel újoncok százainak szerződését mondták fel, és a hadsereg néhány hónappal később felfüggesztette a MAVNI-t.
A védelmi minisztérium szerint a 2001. szeptember 11-i Egyesült Államok elleni terrortámadás óta a hadsereg csaknem 110 ezer tagja nyert amerikai állampolgárságot. A RAND Corporation amerikai kutatóintézet szerint a katonaságnál szolgáló bevándorlók költséghatékonyabbak és sok szempontból jobban teljesítenek, mint társaik.