A június 24-én újraválasztott török elnök, Recep Tayyip Erdogan hétfőn letette az államfői esküt a parlamentben, írja az MTI. Ezzel Törökországban hivatalosan is végrehajtó elnöki rendszer lépett életbe. A lépéssel egyebek mellett megszűnt a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény, és az államfőre szállt át a kormányfő minden jogköre.

A beiktatási rendezvényen ott lesz többet között Rumen Radev bolgár, Gjorge Ivanov macedón, Hashim Thaci koszovói, valamint Aleksandar Vucic szerb elnök, továbbá Bakir Izetbegovic, a háromtagú boszniai államelnökség bosnyák tagja, illetve Nicolás Maduro venezuelai elnök is.

A kormányfők közül jelen volt Orbán Viktor magyar, Dmitrij Medvegyev orosz, valamint Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök is.

A rendezvény alkalmából a központi bank pénzverdéje különleges egylírás emlékérmét is kibocsát, amelynek hátoldalán az államfői palota és a ceremónia pillanatai lesznek láthatók. A különleges nap emlékét ezen felül egy különleges bélyeg is megörökíti majd.

Több vezető ellenzéki politikus hétfőn a ceremónia lemondására, illetve elhalasztására szólította fel Erdogant az előző napi súlyos vasúti szerencsétlenségre és a "nemzeti gyászra" hivatkozva. Vasárnap délután az északnyugat-törökországi Tekirdag tartomány Corlu körzetében kisiklott egy Isztambulba tartó személyvonat, az incidensben 24 ember meghalt és több mint 300-an megsérültek.

Az elnöki rendszerben a mindenkori államfő jogkörei kiszélesülnek, ő jelölheti ki és függesztheti fel hivatalukból a minisztereket, továbbá egy vagy több alelnököt állíthat maga mellé. Maguk a minisztériumok is az államfői hivatalhoz tartoznak majd. A reformmal az államfő választhatja ki a kormányzati testületek közül egyebek mellett Törökország egyik legmagasabb szintű igazságügyi hatóságának, a bírák és ügyészek tanácsának (HSK) több tagját.

    Az elnök hatáskörébe kerül továbbá a rendkívüli állapot esetleges bevezetése, feloldása és meghosszabbítása, illetve a parlament továbbra is kidolgozhat, módosíthat és visszavonhat törvényeket, valamint ellenőrizheti az államfő intézkedéseit.

A törvényhozás a változtatásnak köszönhetően nem kizárólag hazaárulás miatt kezdeményezhet büntetőeljárást az államfő ellen. A köztársasági elnök ugyanakkor visszaküldheti a parlamentnek az egyes jogszabályokat, továbbá törvényerejű rendeleteket bocsáthat ki, de csak olyan területeken, amelyeket a törvény nem szabályoz egyértelműen.

Az államfőt a nép közvetlenül választja, legfeljebb kétszer 5 évre. Bár akkor, ha a második ciklus ideje alatt előrehozott választásokat tartanának, az államfő harmadszor is választható lenne.