Benyújtotta lemondását hétfő hajnalban David Davis, aki eddig a brit EU-tagság megszűnésének folyamatát irányító brit minisztériumot (DExEU) vezette. Lépését azzal indokolta, hogy véleménye szerint a kormány brexitpolitikájának iránya és taktikája miatt mind kevésbé valószínű a brit EU-tagságról két éve tartott – a kilépést pártolók szűk, 51,9 százalékos arányú győzelmével végződött – népszavazás döntésének maradéktalan végrehajtása.

Dominic Raabot nevezte ki hétfőn Theresa May brit miniszterelnök a brit EU-tagság megszűnésének folyamatát irányító brit minisztérium (DExEU) élére. Raab személyében a brit kormányfő olyan új vezetőt bízott meg a Brexit-tárca vezetésével, aki közismerten elkötelezett híve a brit EU-tagság megszűnésének.

Kinevezése ugyanakkor meglepetés, mivel a 44 éves Dominic Raab viszonylag újoncnak számít a brit nagypolitikában, 2010 óta parlamenti képviselő, és közvetlen kormányzati munkát csak 2015 óta végez. Hétfői kinevezéséig az önkormányzatokért és helyi közösségekért felelős minisztérium államtitkára volt.

A brexitügyi tárcát a referendum után hozták létre, és hétfői lemondásáig Davis állt az élén. Kormányzati források szerint távozott tisztségéből Steve Baker, a DExEU-tárca parlamenti államtitkára is, aki e minőségében gyakorlatilag Davis helyettese volt. Davis helyettesének lemondását viszont egy másik kormányzati forrás később cáfolta. 

David Davis brexitügyi miniszterként személyesen tárgyalt Michel Barnier-val, az Európai Bizottság brexitügyi  főtárgyalójával a brit kilépés feltételrendszerének kialakításáról folyó tárgyalássorozat egyes fordulóinak főbb témaköreiről.

Davis a kormányzó brit Konzervatív Párt és a kormány keményvonalas brexitpárti táborának egyik szószólója volt, Boris Johnson külügyminiszterrel és Liam Fox külkereskedelmi miniszterrel együtt.

Lemondását alig két nappal azután jelentette be, hogy Theresa May miniszterelnök és kabinetjének tagjai javaslatcsomagot fogadtak el az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnése után fenntartandó kereskedelmi kapcsolatok szabályozásáról.

Az Európai Bizottság számára kidolgozott legújabb brit kormányzati indítvány egyik legsarkalatosabb eleme az, hogy London közös szabadkereskedelmi térség létrehozását javasolja az EU-nak a fizikai áruk forgalmának szabályozására, biztosítva a „súrlódásmentes” kereskedelmet Nagy-Britannia és az EU között a brexit után is.

A brit kormány indítványa szerint London és az EU közös szabálygyűjteményt tartana fenn minden áruféleség kétoldalú forgalmára. Emellett fokozatosan kialakítanának egy olyan vámszabályozási rendszert is, amelyben szükségtelen lenne a vámellenőrzés a kétoldalú kereskedelemben, olyan módon, mintha Nagy-Britannia és az Európai Unió „kombinált vámtérséget" alkotna.

A brit kormány a héten részletesen is előterjeszti javaslatait egy 120 oldalas fehér könyvben.

Theresa May a brit miniszterelnökök vidéki rezidenciáján, Chequersben tartott 12 órás pénteki kormányülés után a BBC-nek nyilatkozva kijelentette, hogy javaslatot a kabinet kollektív döntéssel hagyta jóvá.

Ez azt jelenti, hogy David Davis és Boris Johnson is elfogadta az indítványcsomagot, bár a külügyminiszter hétvégi londoni sajtóbeszámolók szerint keresetlen – enyhébb trágárságokat sem nélkülöző – kifejezésekkel illette a dokumentumot.

A chequersi kormányülésen elfogadott új javaslatcsomag összességében ugyanis jóval szorosabb jövőbeni kapcsolattartást indítványoz az Európai Unióval, mint amilyet a keményvonalas tory brexittábor látni szeretett volna.

Ezt tükrözi David Davis Theresa Mayhez intézett, hétfő hajnalban nyilvánosságra hozott levele is, amelyben lemondását a volt brexitminiszter egyebek mellett azzal a véleményével indokolta, hogy a chequersi dokumentumban javasolt közös áruforgalmi szabálygyűjtemény kiterjedt ellenőrzést enged az Európai Uniónak a brit gazdaság felett, és így nyilvánvalóan semmilyen értelemben nem tenné lehetővé a brit törvényalkotás feletti ellenőrzés visszaszerzését.

David Davis levele szerint a kormány általános brexitpolitikai irányvonala a legjobb esetben is gyenge tárgyalási pozíciót eredményez London számára.

Theresa May válaszlevelében közölte, hogy nem ért egyet Davis helyzetértékelésével. A kormányfő szerint ugyanis a kidolgozott javaslatcsomag megkérdőjelezhetetlenül döntési jogköröket telepít vissza Brüsszeltől Londonba, és az uniós jog közvetlen hatálya megszűnik, amint az Egyesült Királyság kilép az EU-ból.

Egybehangzó brit sajtóértesülések szerint azonban az alsóházi konzervatív frakció brexitpárti tábora is lázadozik, és a frakción belül állítólag terjed egy levél, amely a vezetőváltási folyamat elindításának támogatására biztatja a képviselőket.

A Konzervatív Párt szabálykönyve szerint ehhez az alsóházi képviselőcsoport legalább 15 százalékának csatlakozása szükséges. Ez azt jelenti, hogy minimum 48 képviselőnek kellene aláírását adnia egy ilyen kezdeményezéshez.

Ha a minimális támogatás meglenne, a bizalmatlansági indítványt teljes körű frakciószavazásra kellene bocsátani, és a frakció egyszerű többségének – a jelenlegi létszám alapján 159 tory képviselőnek – támogatnia kellene ahhoz, hogy Theresa May távozzon a párt éléről és így a kormányfői tisztségből is.