„Érdes, pokrócszerű” volt a tavalyi NATO-csúcs, amelyen először vett részt Donald Trump amerikai elnök. Ehhez képest a mostanin a NATO-tagállamok vezetői „az összecsiszolódás jeleit mutatják" – jelentette ki Orbán Viktor csütörtökön az M1-nek. 

A különbségek csökkentek, az egyetértés pedig nőtt 

– mondta a miniszterelnök. 

Orbán szerint a véleménykülönbségek leginkább arról szólnak, hogy az amerikaiak erőteljesen érvelnek amellett, hogy mindenki emelje meg a katonai kiadásait. „Ebben van jogos igény” – jelentette ki a kormányfő, aki támogatja az amerikaiak igényét, hogy a mostaninál magasabb összeggel támogassák a hadsereget az európai országok, de szerinte ezzel nem minden európai ország ért egyet. 

A miniszterelnök szerint erre Trumpék már arról beszélnek, hogy ne 2, hanem 4 százalékot költsenek a tagállamok hadseregre, pedig sokan még 2 százalékot sem értek el. 

Keleti és déli veszélyekről beszélünk, de tudunk kell, hogy a két veszély természetrajza jelentősen különbözik egymástól. A keletit úgy hívjuk, hogy Oroszország, a délit pedig úgy, hogy terrorizmus

– mondta Orbán a NATO-közösség biztonságával kapcsolatban. 

A délivel kapcsolatban azt mondta Orbán, hogy Törökország kulcs a kontinens védelmével kapcsolatban, ezért „Magyarország üdvözli, hogy Törökországnak sikerült egy olyan alkotmányos reformot végrehajtani, ami minden korábbinál stabilabbá teheti Törökországot". 

A kormányfő arról is beszélt, hogy a közös európai hadsereg felállítása szerinte nem ütközik a NATO törekvéseivel. „Szándék és intelligencia kérdése", hogy az amerikaiak ezt velük szembeni lépésnek tekintik-e, ő nem tekintené annak. 

Szerinte bonyolult feladvány, hogyan lehet közösen irányítani valamit, ami klasszikusan akkor működik jól, ha centrálisan vezérelt. Nekünk ez nem újdonság, hiszen az Osztrák–Magyar Monarchia idején már vezettünk közös hadsereget, „nekünk van tudásunk, amit be tudunk adni a közösbe" – jelentette ki a miniszterelnök.