Egy nappal a Helsinkiben megtartott Trump–Putyin-csúcs után az amerikai elnök már Washingtonban értékelte a legfontosabb tanulságokat. Az elnök pálfordulásai nem emlékeztettek komoly politikusra.
Miközben a világsajtó és saját republikánus politikustársai is élesen kritizálták Donald Trump amerikai elnök megállapításait és tárgyalási stratégiáját, a Vlagyimir Putyinnal folytatott megbeszélései után, immár az elnök is másképpen értékelt.
Korábban Donald Trump és Vlagyimir Putyin a konzervatív Fox televíziónak is külön-külön nyilatkozott. Később Donald Trump a Fehér Házban kongresszusi törvényhozókkal folytatott megbeszélésen is elmondta véleményét a találkozóról. Ez zárt ajtós tanácskozás volt, de a megbeszélés elején néhány újságíró jelen lehetett.
A legtöbb kritikát korábban az váltotta ki, hogy Trump gyakorlatilag nyilvánosan elfogadta azt, hogy Oroszország tetteinek nem volt befolyása a 2016-os amerikai elnökválasztásra.
Ezt Trump eleinte többször megerősítette, de később megpróbálta ezt valahogy úgy megváltoztatni, hogy közben meg is erősítse a bizalmát a szolgálatokban.
Ebből egy elég összefüggéstelen gondolatmenet alakult ki. Trump ugyanis a találkozón és közvetlenül utána teljesen nevetségessé tette az amerikai álláspontot azzal, hogy gyakorlatilag ő is az orosz beavatkozással kapcsolatban indított vizsgálatokat tette felelőssé az országaik közötti rossz viszonyért.
Ebben teljesen egyetértett Putyinnal, aki kijelentette: minden amerikai vád teljesen alaptalan, és ne hagyjuk, hogy a két ország viszonya az amerikai vizsgálatok foglya legyen.
A Robert Mueller vezette különleges bizottság vizsgálata éket vert az Egyesült Államok és Oroszország közé – állította maga Trump is, és kifejtette: elbűvölte őt, amikor a helsinki sajtókonferencián Putyin felajánlotta, orosz ügyészek meghallgatják az amerikai elnökválasztási folyamatba beavatkozással vádolt orosz állampolgárokat, és a meghallgatáson jelen lehetnek a Mueller vezette vizsgálóbizottság tagjai is.
De Trump szerint Muellerék úgysem mennének el.
Az a tizenhárom dühös demokrata párti? Gondolja, hogy el akarnának menni? Én nem hiszem”
– tette hozzá. A Foxnak adott interjújában azért a biztonság kedvéért több szolgálati vezetőt (CIA és az FBI meghatározó embereit) nagyon rossz embernek minősített.
Ilyen önalázás után nem csengett túl hitelesen, amikor az elnök a kongresszusi tanácskozás előtt hirtelen megvilágosodott, hangsúlyozta, hogy elfogadja az amerikai hírszerző közösség megállapításait, amelyek szerint Oroszország beavatkozott a két évvel ezelőtti elnökválasztási folyamatba. És leszögezte, hogy az ügynökségei teljes bizalmat élveznek, és támogatja őket. Sőt, 24 órával a találkozó után már azon morfondírozott az elnök, hogy „semmi okát nem látom annak, hogy miért ne Oroszország lett volna az”.
Az elnök úgy vélte, hogy a világ egyes konfliktusainak megoldásában sikerült előrelépni. Az elnök konkrétan a nukleáris fegyverek csökkentését, Észak-Koreát, Izrael biztonságának ügyét, Szíriát és Iránt említette. Reményei szerint „Irán egy napon hív majd bennünket, és talán kötünk egy új megállapodást, de az is lehet, hogy nem”, míg Észak-Korea ügyében közölte, „nem kell sietni, van időnk".
A találkozó utáni nyilatkozatok alapján Ukrajna kapcsán is csak az Egyesült Államok hibázott, Vlagyimir Putyin ugyanis elmondhatta
Most, hogy eltelt 24 óra, vélhetően Trump már ezt sem látja ilyen egyértelműen.