Boris Johnson, a kormányzó brit Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-párti szárnyának nehezen összetéveszthető vezére a múlt héten mondott le külügyminiszteri tisztségéről. Ennek előzményeként a brit kormány olyan Brexit-stratégiát fogadott el, amely sokkal szorosabb jövőbeni kapcsolattartást indítványoz az Európai Unióval, mint amilyent a mélyen megosztott alsóházi tory frakció EU-szkeptikus csoportja látni szeretett volna.

Johnson, aki szerda délutáni alsóházi felszólalásában indokolta lemondását, úgy fogalmazott: a brit kormány által kidolgozott javaslatcsomag "állandósuló, nyomorúságos bizonytalanságba" sodorná az Egyesült Királyságot. Szerinte ez a javaslatcsomag "csak a nevében lenne Brexit", ezért ő ezt nem tudja támogatni.

A volt külügyminiszter által élesen bírált, javaslatcsomag szerint a majdani új kereskedelmi kapcsolatrendszert az Európai Unióval úgy kell megtervezni, hogy biztosítható legyen a "súrlódásmentes" további kétoldalú áruforgalom a brit EU-tagság megszűnése után is, aminek érdekében London közös szabadkereskedelmi térséget indítványoz az EU-nak.

Boris Johnson szerdai alsóházi felszólalásában úgy fogalmazott: mindez azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság "önszántából az Európai Unió gazdasági vazallusává válna".