Törökországban helyi idő szerint éjfélkor, közép-európai idő szerint 23 órakor véget ért a rendkívüli állapot, amelyet a 2016. július 15-i katonai puccskísérlet után vezettek be – írja az MTI.
Erdogan már a választási kampányban többször felvetette a rendkívüli állapot esetleges feloldását, június végén pedig a Sabah nevű török kormányközeli napilap arról számolt be, hogy Recep Tayyip Erdogan, júniusban újraválasztott török államfő és szövetségese, a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) elnöke, Devlet Bahceli megállapodtak a lassan két éve tartó rendkívüli állapot feloldásáról.
Törökországban a rendkívüli állapotot a 2016. július 15-ei puccskísérlet után öt nappal, július 20-án hirdették ki először három hónapra, de azt idáig minden egyes alkalommal újabb három hónapra meghosszabbították. A fő indokok
Ankara az Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi mozgalmát teszi felelőssé a 2016-os hatalomátvételi incidensért. A hivatalos álláspont szerint a terrorszervezetnek nyilvánított hálózat tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami és a magánszférába, Gülen ugyanakkor azóta is tagadja, hogy bármi köze lett volna a történtekhez.
Ide kapcsolódik, hogy Abdulahmit Gül igazságügyi miniszter hétfőn kijelentette, a rendkívüli állapot vége egyáltalán nem jelenti azt, hogy Ankara terrorizmus elleni harca is befejeződik. Mint mondta, továbbra is folytatják majd a küzdelmet a gülenisták ellen, aminek érdekében külön törvényjavaslatot készített elő a kormánypárt, ami továbbra is biztosítja majd a "terrorizmus elleni harc hatékonyságát".
Fontos kiemelni azt is, hogy a rendkívüli állapot feloldása ellenére a már meghozott intézkedések érvényben maradnak, ugyanis a parlament később a törvényerejű rendeletek mindegyikét törvénybe foglalta.
Törökországban az elmúlt csaknem két év alatt mintegy 111 ezer állami alkalmazottat menesztettek, további 38 ezret pedig felfüggesztettek munkaköréből, több mint 159 ezer embert őrizetbe vettek, legalább 48 ezret pedig előzetes letartóztatásba is helyeztek azzal a gyanúval, hogy közük lehet a Gülen-mozgalomhoz és így az összeesküvéshez.