A rapanuik által készített óriás kőszobrairól közismert, a Chilétől mintegy 3500 kilométerre keletre, a Csendes-óceánban elterülő Húsvét-sziget népszerű turista célponttá vált az utóbbi években, ám mások mellett éppen a turisták azok, akik veszélyeztetik a sziget jólétét, a chilei hatóságok ezért úgy döntöttek, hogy korlátozzák számukat.

A sziget 1888 óta tartozik chilei közigazgatás alá, 2007-ben különleges területté változtatták, majd 2018 márciusában szavazta meg a chilei kongresszus, hogy korlátozzák, hány chilei és turista léphet be a szigetre, illetve az általuk ott eltöltött időt is. Ez a szabályozás augusztus 1-én lép életbe, ennek értelmében a chileiek és a turisták is az eddigi 90 nap helyett csak 30 napot maradhatnak a szigeten.

A 2017-ben végzett népszámlálás szerint 7750 ember él a Húsvét-szigeten, ami majd kétszerese a néhány évtizeddel ezelőttinek, amikor meg nem volt turistaáradat és az azt kísérő idegenforgalmi ingatlanfejlesztés, áll az MTI hírcikkében.

Edmunds szerint a turisták kárt okoznak a népi sajátosságoknak, a sziget ezeréves kultúrája változik, és nem jó irányban. A kontinensről új, nem pozitív szokások szivárognak be. A bűnözés és a családon belüli erőszak növekszik. Nemcsak a kontinensről érkező chileiek jelentenek problémát, a növekvő turizmus károsítja a környezetet. Minden alapvető szolgáltatásra, például a hulladékkezelésre nagy nyomás nehezedik - mondta Ana Maria Gutierrez, a helyi kormány környezetvédelmi tanácsadója. Tíz éve a szigeten fejenként másfél tonna szemét keletkezett évente, ez a szám mostanra 2,5 tonnára nőtt.