Kamuprofilokra épülő, a novemberi félidős választásokra időzített választási kampánytrükközést leplezett le a Facebook – írta a Reuters a New York Times nyomán.
A cég 32 oldalt és profilt törölt a Facebookról és az Instagramról, mert összehangolt akcióra lett figyelmes a törölt oldalak aktivitása alapján. „Ez nem megengedett a Facebookon, mert nem támogatjuk, hogy emberek, szervezetek úgy hozzanak létre hálózatokat, hogy kilétüket, tevékenységüket illetően félrevezetik” a célcsoportokat. Ezeket az oldalakat és profilokat 2017 márciusa és 2018 májusa között hozták létre.
A 32 oldal nem tűnik soknak, de az már beszédesebb, hogy egyiküknek 290 ezer követője van.
– írta a New York Times. Az oldalak nem mozgattak meg túl sok pénzt, de az egy év alatt felhasznált 11 ezer dollár így is 150 fizetett hirdetésre volt elég a Facebookon és az Instagramon. 30 rendezvényt hirdettek meg, ebből az egyikre 4700 felhasználó jelezte részvételi szándékát.
A Facebook kiberbiztonságért felelős munkatársa, Nathaniel Gleicher szerint az oldalak ügyeltek eredeti kilétük elfedésére, a hirdetéseket közvetett úton, a titkosított adatforgalmat lehetővé tévő VPN-ek használatával, harmadik fél bevonásával rendelték meg.
„A vizsgálatoknak a kezdeti szakaszában vagyunk, egyelőre nem áll rendelkezésünkre minden tény” – közölte a Facebook, amely hangsúlyozta, nem mutatható ki, hogy az oldalak orosz csoportokhoz lennének köthetők.
A Facebook szerint a törölt oldalak között együttműködés volt kimutatható a Charlottesville-i fehér felsőbbrendűséget hirdető Unite the Right szoborvédő rendezvénye körül – amely aztán az ellentétesekkel együtt zavargásokba torkollt, és végül egy fiatal nő halálával végződött, amikor az ellentüntetők tömegébe hajtott egy fiatal férfi.
De miközben az alt-right körül is gyanúsan mozogtak a kamuprofilok, ugyanezek aktívaknak mutatkoztak az ellenkező oldal tüntetéseinek facebookos szervezésekor is.
Például az #AbolishIce baloldali kampány körül – írta a New York Times.
Egyelőre nem közölték, melyik politikai erő érdekében történhetett az akció, de minden bizonnyal ez kulcseleme lesz a félidős választásoknak, ahol a szenátus harmadát és a 435 fős képviselőház egészét választják meg az Egyesült Államokban.
Azt sem tudni, hogy a cégnek már van-e birtokában olyan adat, amely alapján orosz szálat lehet sejteni az ügyben. Ez Donald Trump elnökválasztási győzelme óta központi kérdés, amire Robert Mueller különbizottsága is keresi a bizonyítékokat, miközben azt is vizsgálja, milyen kapcsolatban állt Trump és stábja az orosz titkosszolgálatokhoz köthető személyekkel, akik a demokratákra nézve terhelő adatokat szivárogtathattak ki a párt levelezésének feltörésével és bonyolítottak le olyan, Facebookon vitt kampányt, amilyenhez hasonlót most a cég leleplezett.
Trump és az orosz elnök helsinki találkozója óta még élénkebb a kérdés, milyen szerepet játszhattak az orosz szolgálatok az amerikai közhangulat megváltoztatásában. Az amerikai elnök Vlagyimir Putyinnal folytatott tárgyalása utáni sajtótájékoztatón nem oszlatta el a kételyeket, hogy ilyen beavatkozás történhetett a javára. Főként azzal, hogy lényegében átvéve az orosz elnök narratíváját az amerikai szolgálatok információit kétségbe vonva jelentette ki, hogy ilyen beavatkozás nem történhetett. (Majd ezután Putyin egy újságírói kérdésre azt válaszolta, akarta, hogy Trump győzzön, mert ő az Oroszországgal való viszony rendezését ígérte kampányában.)
Trump nem sokkal később visszavonta Helsinkiben mondott szavait, és elfogadva az eddigi jelentéseket úgy találta, valóban lehettek orosz beavatkozási kísérletek a kampányba. Ezután pedig arról kezdett beszélni, hogy attól tart, az oroszok a Demokrata Párt oldalán avatkozhatnak be.