Meglepő látványba botlik, aki Pozsonytól alig egyórányira, a Nagyszombat melletti Alsókorompa felé autózik. A kétezer fős falu előtt nem sokkal, a szántóföldek között, egy terepszínűre festett épületegyüttes magasodik, szögesdrótokkal körbevéve, fényképezést tiltó feliratokkal megfontosítva. A kamuflázsba öltöztetett egykori termelőszövetkezeti hangárok oldalán egy felirat azt ígéri, szeptembertől itt katonai múzeum lesz.
Ha az ember beles a területre, váratlanul megnő az épület körül cirkáló füstüveges Audik forgalma, bár a sofőr kérésre sem állt meg, hogy szót válthassunk. Néhány napja viszont még megfenyegették az egyik ott forgató stábot. A bázis mellett egy régi többlakásos ház áll, amelyre ugyanaz a fényképezést tiltó felirat van kitéve, mint a készülő múzeumra. Az ott lakó férfi nem volt hajlandó beszélni velünk, de többször felbukkant, amikor körbejártuk volna a bázist. Néhány tiltó kézmozdulat után azonban újra és újra eltűnt, mint valami alacsony költségvetésű pszichothrillerben.
Sokat egyébként nem látni: a terepszínű épületek között katonai gépek helyett Cadillacek sorakoznak, és néhány, a második világháborútól szintén távol álló Wartburg, Trabant meg Škoda – bár a cseh gyár legalább létezett 1945 előtt, sőt, a Harmadik Birodalom intenzíven fel is használta a kapacitását. Tankok viszont nincsenek, már majdnem voltak, de júliusban a szlovák sajtóban megjelent cikkek után botrány lett belőle, vissza kellett adni őket a hadtörténeti múzeumnak, amelynek vezetőjét a belügyminiszter le is váltotta a kölcsönszerződés miatt.
A terület tulajdonosa egy nagyszombati motorkereskedő, Jozef Hambálek. Messziről katonai hóbortnak látszó játékából egyre nagyobb vihar lett a szlovák vezetésben.
A bázis ugyanis nem mással, mint Vlagyimir Putyin kedvenc motorosaival, az Éjszakai Farkasokkal együttműködésben jött létre, és a területen rendszeresen jelen van a Szlovák Honvédek (Slovenski Branci, SB) nevű félkatonainak látszó önkéntes szervezete.
A szlovák elnök szerint azonban sokkal többről van szó, mint a katonasághoz ártatlanul vonzódó hagyományőrzőkről. Andrej Kiska a héten kijelentette: nemzetbiztonsági kockázatot lát a Kremllel szorosan együttműködő, de formálisan civil szervezetben.
Az Éjszakai Farkasok orosz motorosbanda és Putyin kapcsolata nem titok: az elnök már 2011-ben meglátogatta a bőrszerkós „bájker" csapatot Novorosszijszkban, ahol együtt is motorozott velük, erősítve ezzel a vagány Putyin-imázst. Az Éjszakai Farkasok vezetője, az inkább Sebész (Hirurg) becenéven ismert Alekszandr Zaldosztanov 2013-ban állami kitüntetést is kapott a hazafias nevelésben vitt szerepéért. A Krím orosz annexiója után pedig rendkívül kedvezményesen 266 hektáros területet kaptak a félszigeten – igaz, ezt tavaly a felére csökkentették, nem sokkal azután, hogy az elnök ismét meglátogatta őket.
A 80-as évek végén szovjetellenes alapon, a nyugatos élet hirdetőjeként létrejött szervezet ma már inkább a világháborús győzelemre felhúzott szovjetnosztalgiát ötvözi a putyini Oroszország nagyszerűségével. Önmagában ebben semmi kivetnivaló nincs – bár a második világháború végének ünnepségére Berlinig szervezett motorozásokkor vitt szovjet önkényuralmi jelképek korábban is érzékeny témát adtak –, a Krím 2013-as annexiója miatt Oroszországgal szemben bevetett nyugati szankciók óta azonban már inkább a hibrid háború soft powereként bevetett eszköznek tűnik a motorosbanda.
Éppen ezért nézi rossz szemmel a szlovák elnök, hogy ezúttal már nemcsak május 9. körül, de bázisukkal állandóan szem előtt lehetnek az Éjszakai Farkasok az országban. A szlovák rendőrfőnök, Milan Lučanský pedig kijelentette: a bűnüldöző szervek bűncselekmény esetén léphetnek, illetve ha a kormány kimondja, hogy a Éjszakai Farkasok nemkívánatos szervezetnek minősül Szlovákiában.
Kiskánál azonban jóval óvatosabban fogalmaz a kormány: a szlovák külügyminisztérium ugyan nem fogadja el, hogy a bázis az orosz propaganda terepévé váljon, de a szóvivő Peter Susko korábbi, BBC-nek adott nyilatkozata szerint – bár fokozott figyelemmel kísérik a helyzetet – egyelőre nincs mit tenni, civil szervezetről van szó. Peter Pellegrini kormánya szerint egyébként sem az államfő kompetenciájába tartozik eldönteni egy szervezetről, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelent-e: erre ott vannak a szolgálatok.
A szlovák sajtóban megjelent cikkek részben azzal magyarázzák a kormány elnézőbb hozzáállását, hogy Hambálek jó kapcsolatokat ápol több befolyásos politikussal, többek között a korábbi belügyminiszter Robert Kaliňákkal, évek óta tartó ismeretségükről már tavaly is írt az Aktualny.sk. Hambálek nagyszombati, vállalkozásánál, a Bikers Centrum Slovakiában és telefonon sem volt elérhető.
A szlovák rendőrfőkapitány azonban nemcsak az Éjszakai Farkasokra, de a Szlovák Honvédekre is felhívta a figyelmet. Szerinte megengedhetetlen, hogy félkatonai szervezetben fiatalok fegyverrel gyakorlatozzanak. A szervezetet 16 évesen alapító, most is csupán 22 éves vezető szerint Lučanský félelme teljesen alaptalan, minden törvényesen zajlik a 200 fős szervezetben.
A Szlovák Honvédek vezetése mellett régészként dolgozó Peter Švrček szerint nevetséges, hogy az Éjszakai Farkasokat veszélyes szervezetként kéne kezelni, azon az alapon, hogy orosz. „Ennyi erővel Németországgal sem lehetne együttműködni hiszen elfoglalta Csehszlovákiát, vagy a franciákkal Napóleon miatt" – hozott történelmi érveket a régész. Igaz, itt nem annyira a múltról, mint a jelenlegi orosz vezetésről szól, amely a Krím félszigetet a nemzetközi jog megsértésével csatolta magához – megsértve az 1994-ben Oroszország által is aláírt Budapesti Memorandumot, amely biztosította Ukrajna területi épségét –, bár Putyin szerint az orosz katonák árnyékában lezavart helyi népszavazás az elszakadásról jogszerű volt. Oroszország ellen ezért léptettek életbe nemzetközi szankciókat, amelyek a Krím annexiója és a kelet-ukrajnai szakadárok támogatása mellett aktívan kiálló Éjszakai Farkasokat is érinti.
Švrček szerint azonban neki nem tiszte geopolitikai kérdésekben állást foglalni, de a Krím elszakításának védelmében felhozta Koszovó példáját, ami Moszkvában is hivatkozási alap, mondván, ott is ki lehetett mondani egyoldalúan az elszakadást. Oroszország ezzel nem teljesen alaptalanul érvel – bár a szerb hadsereg albán lakosság elleni 1999-es akciói miatt eltér a két helyzet –, nem véletlen, hogy az EU öt tagja szintén nem ismeri el Koszovó függetlenségét.
Švrček képe a helyzetről azonban árnyaltabb: a Krímet továbbra is Ukrajna részének tekinti, és nem illeszkedik az orosz propagandáról alkotott elképzelésekbe az sem, hogy EU- és NATO-párti nézeteket vall.
„Oroszország egy másik világot képvisel” – mondta.
Legalább van még egy látványosság – mondta egykedvűen egy cukrászda tulajdonosa Alsókorompán. A férfi szerint semmi gond nincsen egy katonai múzeummal, de hogy kik üzemeltetik, milyen viták vannak körülötte, azt ő nem kíséri figyelemmel.
Nem ilyen elnéző Martin Dekán, aki helyi aktivistákkal közösen fordult a helyi önkormányzathoz, hogy lépjenek fel a félkatonai objektummal szemben. „Azt szeretnénk elérni, hogy jogi lépéseket tegyenek, például annak alapján, hogy mezőgazdasági jellegű területről van szó, amelynek státuszára hivatkozva meg lehetne akadályozni a működést" – mondta Dekán. Az aktivista szerint egy múzeummal nem lenne semmi baj, de itt ez csak álca. „Nem tudjuk, mik zajlanak a szögesdrótos zárt kerítés mögött, de a Szlovák Honvédek saját beszámolói alapján ez egy félkatonai szervezet gyakorlatozó terepe, ahol egy orosz állami propagandát terjesztő csoporttal dolgoznak össze. Ez nem csak Szlovákia, hanem az EU és a NATO ügye is" – vélte.
A Szlovák Honvédek vezetője elismerte, hogy vannak gyakorlatok, de minden törvényes kereteken belül folyik. Švrček így nem látja akadályát annak, hogy a múzeum tényleg megnyíljon.
Ezt viszont az aktivista kétli, már csak azért is, mert szerinte Alsókorompa polgármestere is elítélőn nyilatkozott a kvázimúzeumról. Teofil Mihalovič azonban két hete csak annyit mondott, hogy nem tud részleteket az objektumról, a készülő múzeumról is csak az épület falán lévő hirdetésből értesült, hivatalosan a faluval nem közöltek semmit, de ha a hatóságok szükségesnek látják, akkor avatkozzanak közbe.
Hogy az Éjszakai Farkasok ideológiai előretolt bázisként akarnák használni Alsókorompát, azt a Sebész korábban már visszautasította. Szerinte ezt csak a szovjetek második világháborús érdemeit elvitatni akaró, oroszellenes nyugati médiumok állítják. Hogy a helyzetet túlaggódja a sajtó, az persze kényelmes álláspontja lehet az Éjszakai Farkasoknak és szlovák szövetségesüknek, de nekik jó érv lehet, hogy több megjelent anyag szerint orosz zászló leng a főbejáraton. Ottjártunkkor ezt nem lehetett megállapítani, mert a szél felcsavarta a zászlót a rúdra, így abból csak a fehér-kék-piros színek látszódtak, amelyek ugyanígy vannak az orosz és a szlovák zászlókon. Švrček szerint csak a szél játéka miatt nem látszott a szlovák címer a zászlón, azt ugyanis ő sem fogadná el, hogy a múzeumon orosz zászló lengjen.
Borítókép: Putyin kedvenc motorosaival, az Éjszakai Farkasokkal 2011-ben Fotó: ALEXEI NIKOLSKY / POOL / AFP