Fokozódó orosz és kínai tengeri kémtevékenységről nyilatkozott az amerikai haditengerészet magasrangú vezetője. Mindhárom állam intenzíven fegyverkezik a tengereken.
A hidegháború legsötétebb éveinek hangulatát idéző nyilatkozatot tett John Richardson vezérkari főnök, magas rangú amerikai haditengerészeti vezető.
Arról beszélt, hogy a hidegháború nem lehetett olyan erős orosz és kínai haditengerészeti aktivitást tapasztalni az Atlanti-óceán északi részén, mint mostanában - mindezt a 444.hu cikke idézi.
Mindezt illik komolyan venni, mert Richardson a haditengerészet (a Navy) szakmai vezetőjének tekinthető, ami formálisan ugyan csak a negyedik szint, de felette csak politikusok vannak:
állnak felette a hierarchiában.
Az amerikai katonai vezető jelezte, attól tart, hogy ezek a hemzsegő járművek, elsősorban tengeralattjárók lehallgathatják az amerikai kommunikációs csatornákat, vagy akár el is vághatják a transzatlanti kábeleket.
Mindez egyáltalán nem alaptalan, Oroszország például bevallottan intenzíven fejleszti a Borej osztályú atommeghajtású tengeralattjáró-osztályát.
Ezek a 170 méter hosszú tengeralattjárók akár 12-16 Bulava típusú rakétát is hordoznak.
Kína pedig állítólag még gyorsabban bővíti, már ma is 250 ezres létszámú haditengerészetét. Főleg dél-kelet-ázsiai agresszív fellépései ismertek, de ezek szerint északon is aktív.
A növekvő kínai és orosz fenyegetésre válaszul az Egyesült Államok bejelentette, hogy reaktiválta az úgynevezett második flottáját. A hivatalos ceremónia augusztus 24-én lesz a virginiai Norfolkban, a flotta bázisán.
Érdekesség, hogy a haditengerészet fejlettségét tekintve ugyan biztosan az Egyesült Államok vezet globálisan, de a hadihajók számát tekintve Észak-Korea és Kína is több hajóval rendelkezik, mint a harmadik Egyesült Államok. A lista szerint a negyedik Irán és csak az ötödik Oroszország, amelynek tengeralattjáró-flottája azonban fejlettebb, mint az észak-koreai, kínai, vagy iráni flotta.