A strandokon, nyilvános vécékben, lakásokban, kollégiumi szobákban rögzített felvételeket online, főként a Tumblren teszik elérhetővé a tettesek. Az illegális filmezés egy évtizede bűncselekmény Dél-Koreában, sőt, külön kifejezés is van rá, koreaiul molkának nevezik, és annyira elharapódzott, hogy a jelentett esetek száma drámaian megnövekedett az utóbbi években. A kormányzat adatai szerint 2011-ben 1535, 2017-ben már 6465 esetben indult eljárás, írja a Washington Post.
Az elkövetők 95 százaléka férfi, de a napokban egy női elkövető esete is nagy publicitást kapott az országban: egy modellről van szó, aki
pucér férfi kollégájáról engedély nélkül töltött fel képeket az internetre,
miközben a férfi egy szöuli egyetem művészeti kurzusán állt modellt. Végül a nőt augusztus 13-án tíz hónap börtönbüntetésre és negyvenórás terápiára ítélték. Ugyanezen a napon – írja a Quartz – egy 29 éves dél-koreai férfit is elítéltek, aki két évet kapott azért, mert legalább 37 alkalommal publikált meztelen képeket a barátnőjéről, annak beleegyezése nélkül.
Habár a dél-koreai elnök, Mun Dzsein az illegális filmezésről azt mondta, hogy „gonosz bűncselekmény, ami tönkreteszi a nők életét”, továbbá komoly rendőri fellépést ígért májusban, és júniusban 30 ezer nő tüntetett a jelenség ellen, a rendőrség mégsem reagált igazán jól a helyzetre.
A puszani rendőrség kampánya például igencsak elvicceli a dolgot és „a fiúk már csak fiúk” mentalitással, pirospozsgás kukkoló kiscsávókkal bagatellizálja a bűncselekményeket, írja a Quartz. A lap több áldozatot is megszólaltatott, akik mind a rendőrség nemtörődömségéről beszéltek.
A húszas éveiben járó Csojhoz júliusban kopogtatott be egy rendőr, kezében egy profi kamerával, amin Csojról készült csupasz képek voltak.
Egy járókelő szúrta ki a szemközti ház tetején megbúvó elkövetőt, kezében a kamerával.
Csoj másnap bement a rendőrségre, ám a bejelentését felvevő rendőr csak annyit kérdezgetett: „Na és akkor mi most mit csináljunk?” A kukkolva fényképező férfit egy nappal később hazaengedték, erre az értesülésre viszont a rendőrség nem reagált.
Az elkövetők 10 millió von, azaz 2,5 millió forintos bírságra vagy akár ötéves börtönbüntetésre is számíthatnak. Ugyanakkor a jelentett kémkamerás esetek mindössze három százalékában vették őrizetbe az elkövetőt. Nagy részüknek van rendes munkája, többnyire diákok vagy hivatali dolgozók.
Szöulban 2016. augusztus és 2018. március között 106 ezer nyilvános vécét vizsgáltak át, de nem találtak rejtett kamerákat, mondta a Quartznak Goh Gvanghjun, a szöuli önkormányzat munkatársa. Pedig infravörös szkennerekkel viszonylag egyszerűen ki lehet szúrni a legapróbb lencséket is. Feltehetően azért nem jártak sikerrel, mert a kukkolók csak rövid időre teszik fel a rejtett kamerákat, néha nőnek öltözve jutnak be a vécékbe.
Mivel számos nő úgy érzi, a hatóságok nem védik meg őket, sokan kukkolás elleni csomagokkal járkálnak, amiben arctakaró maszk, a lyukakat betömködő szilikongél és csavarhúzó is van, a csomag 2500 forintnak megfelelő összegért február óta megvásárolható.
(Borítókép: Egy rendőr rejtett kamerákat keres Dél-koreában egy nyilvános medencénél - fotó: Min Joo Kim / The Washington Post / Getty Images)
Ne maradjon le semmiről! (PREVIEW)
Ne maradjon le a rendőrségi hírekről sem