Egyre feszültebb hangvételű a kölcsönös fenyegetőzés a Hormuzi-szoros miatt.
A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb hajózási útvonala. Az olajszállítások szempontjából kiemelkedő jelentőségű, hogy a Közel-Keletről ki lehessen jutni az Indiai-óceán felé. Mivel a szoros északi részét Irán ellenőrzi, a déli véghét Omán és az Egyesült Arab Emírségek, fontos, hogy ezek az országok támogassák a világ tengeri kőolaj-szállításának harmadát lebonyolító szoros szabad használatát.
A 40 kilométer széles és 60 kilométer hosszú öböl forgalma mostanában azért került veszélybe, mert a perzsa állam ellen megfogalmazott, elsősorban amerikai kezdeményezésű nemzetközi szankciók után Teherán olykor belengeti, hogy válaszul lezárja a szorost.
Ettől sokan aggódnak, a szunnita Szaúd-Arábia, vagyis a síita Irán legnagyobb térségbeli ellenfele már nemzetközi megelőző lépéseket is sürgetett az ENSZ biztonsági tanácsánál a szoros átjárhatóságának biztosítására.
Irán viszont ez ellen nagyon határozottan tiltakozik, Mohammad Bagheri haditengerészeti vezető deklarálta, hogy Irán mindig is betartotta a nemzetközi jogot, de ha idegen erők jelennek meg a Perzsa-öbölben kemény katonai csapásra kell felkészülniük.
Mindenesetre a szoros lezárása racionális válaszlépés lenne, a szankciók alatt megroggyanó iráni gazdaság felől. Bár semmit nem nyerne vele a perzsa állam, de a vélhetően azonnal 100 dollár fölé kúszó olajárak és a földgázpiacot, elsősorban japán gázimportját megbénító lépés legalább a másik oldalnak is fájna.