Koalíciós válság van kibontakozóban Németországban az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője kapcsán, a chemnitzi összecsapásokkal és a szélsőjobbal is összefüggésben.
Hans-Georg-Maaßen személye azután került a középpontba, hogy a német nemzetbiztonság fejeként azt mondta, nem igaz, hogy Chemnitzben a radikálisok külföldiekre vadásznak, és megkérdőjelezte az egyik ilyen videó hitelességét is. Amellett, hogy ezt sokan az erőszak relativizálásának érezték, Maaßen ezzel kétségbe vonta Angela Merkel szavait is, hiszen a kancellár alig korábban tényként beszélt az elfogadhatatlan menekültvadászatról.
Maaßennek azt is felróják, hogy mint kiderült, az elmúlt évben összesen ötször tárgyalt a szélsőjobbosnak számító AfD politikusaival. Igaz, ez a szám eltörpül amellett, ahányszor a fősodorba tartozó pártok képviselőivel találkozott, de ismét kiderült, hogy az AfD-vel való konzultációt a többiek közül sokan megengedhetetlennek tartják, noha a nemzetbiztonsági vezető a belügy kérésére konzultált minden parlamenti erő képviselőivel.
Ezek után csütörtökön újabb ügy kreálódott. Az AfD főleg Chemnitz óta újult erővel feküdt rá a „migránsbűnözés” témára, mondván, Németországban a menekülthullám miatt lett több bűncselekmény. A párt második embere azt állította, hogy tavaly, egyetlen év alatt, 447 gyilkosságot követtek el illegális migránsok.
Igen, a szám korrekt, bár valójában nem az illegális bevándorlók által elkövetett gyilkosságokra és emberölésekre vonatkozik, hanem az összes menekültstátusszal rendekezőre és menedékkérőre; az elkövetők nagy többsége (a 447-ből 420-an) legálisan tartózkodott Németországban. 2017-ben közel 3000 gyilkosság volt Németországban (pontosabban ennyi gyanúsított volt ezekben az ügyekben), vagyis minden hatodik gyilkosságot követtek el menekültek – a számokról most a BBC is lehozott egy kisebb összeállítást.
Ezzel a 15 százalékos aránnyal jóval felülreprezentáltabbak a társadalmi arányuknál, hiszen a németországi lakosságnak csak kb. a két százalékát teszik ki a menekültek. Hogy miért ilyen nagy a „menekültbűnözés”? Ez már részben politikai, részben kriminológiai vita tárgya. A szakértők általában azt hangsúlyozzák, hogy a menekültek demográfiai összetétele (sok fiatal férfi), szegénysége és társadalmilag periferikus helyzete magyarázza a magas elkövetői arányt, miközben a közvélemény jelentős része inkább a kulturális-civilizációs magyarázatokra fogékony.
Csütörtökön aztán egy AfD-s képviselő azt nyilatkozta, hogy Maaßentől kapták a menekültek által elkövetett bűncselekményekről szóló statisztikákat, méghozzá hetekkel azelőtt, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal ezeket egyébként nyilvánosságra hozta volna. Maaßen ellenfelei ezzel újabb muníciót kaptak, noha a nemzetbiztonság ezt határozottan tagadja, és azt mondja, semmilyen információt nem osztott meg illegálisan senkivel.
A szociáldemokraták, a zöldek és a liberális FDP erősen támadja Maaßent, a koalíciós társ szocdemek a leváltását követelik Merkeltől. Mások szerint a baloldal politikai színjátékot csinál a személyi kérdésből. Csütörtökön aztán a CSU-s belügyminiszter Seehofer is egyértelműen kiállt Maaßen mellett, azt mondta, teljes a bizalma.
Figyelembe véve, hogy mennyire nehezen összehozott kényszerházasság volt a német nagykoalíció, és milyen nagy a belső feszültség a CDU-CSU pártszövetségben, Merkel ismét nagyon nehéz helyzetbe került. Bár a szociáldemokrata frakció vezetői azt hangsúlyozzák, hogy nem fognak kilépni a koalícióból az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője miatt, ez az ügy újabb szakítópróbát jelent. És megint a migrációs válság és megint a rendszerkritikus új jobboldal jelentette kihívás miatt.