A hatóságok szerint háromezer, a szervezők szerint 50 ezer résztvevője volt a nyugdíjreform ellen meghirdetett moszkvai tüntetésnek szombaton. A Kremllel kritikus Eho Moszkvi tízezer főre becsülte a tüntetők számát.
A nyugdíjreform a rendkívül érzékeny pont az orosz társadalomban és alkalmas arra, hogy valóban nagy tömegeket vigyen utcára. Nem véletlen, hogy a nyugdíjkorhatár emelését a kormány az Oroszországban tartott futball-világbajnokság idején jelentette be, amikor a rendezvényre hivatkozva egyébként is moratórium volt a tüntetésekre.
Oroszországban az európai átlaghoz képest igen nagyvonalú a nyugdíjkorhatár: nők esetében 55, férfiaknál 60. Ezt emelné a kormány fokozatosan, a férfiaknál 2028-ra emelné 65-ig, nőknél 2034-re 63 éves korig. Ám az országban alacsony a születéskor várható élettartam, férfiak esetében mindössze 67,5 év. A nőké jóval közelebb áll az európai átlaghoz, 77 év felett van.
A terv hallatán látványosan csökkent nem csak a kormány, de Vlagyimir Putyin megítélése is, noha az elnök igyekezett az első bejelentésektől távol maradni és azt a kormányra hárítani. Az ellenzék legmeghatározóbb alakja, Alekszej Navalnij csapatának nyári felmérése szerint az elnök népszerűsége 64 százalékos, ami magasnak tűnhet ugyan, de mivel ez a szám 80 közelében szokott lenni, mégis beszédes, ahogyan az is, hogy a megkérdezettek 50 százaléka mondta, hogy lakhelyéhez közel kész lenne tüntetésen is részt venni a reformmal szemben.
Igaz, Putyin augusztus végén enyhített a kezdeti terveken – és ezt már ő, nem pedig a kormány jelentette be – így a nőknek csak 60-ig emelik a nyugdíjkorhatárt, igaz, a férfiak esetében marad a 65 éves célszám. Nagy a szórás országosan is: egyes körzetekben 58 évre számíthatnak a férfiak – például a Kína és Kazahsztán közelében fekvő Tuvai Köztársaságban – míg az észak-kaukázusi Ingus köztársaságban 76 évig él egy férfi átlagosan. (A nőknél, szintén Tuvától az Ingus Köztársaságig, 68 és 83 között állnak a mutatók.)
A szombati tüntetés azonban nem klasszikus ellenzéki tüntetés volt, már csak azért sem, mert a hatóság engedélyezte azt. A Szaharov sugárút megtelt a szervező Orosz Föderáció Kommunista Pártjának (KPRF) és más baloldali szervezet tüntetőivel, ott volt Szergej Udalcov is, aki egy ítélet nyomán 2021-ig nem vehet részt tüntetéseken, ám, mivel a döntés még nem lépett jogerőre, a radikális baloldali politikus elment, bár elmondása szerint ebben a rendőrség próbálta megakadályozni.
Bár a fő szervező a retorikájában sokszor ellenzéki, de alapvetően lojális vagy csekély érdemi ellensúlyt képező KPRF volt, és a párt elnöke, Gennagyij Zjuganov is felszólalt, nem csak a kommunista párt szimpatizánsai jelentek meg és nem csak az a korosztály, amelyiket már közvetlenül érinti a nyugdíjreform.
Moszkván túl az ország több helyén volt tüntetés, ezeken nem csak a reformtervezet visszavonását, de kidolgozóinak, sőt, a kormánynak a lemondatását is követelték. Helyenként Putyinét is, bár úgy tűnik, alapvetően az elnöknek sikerült elérnie, hogy a kezdeményezést ne hozzá, hanem az amúgy is általában népszerűtlen kormányhoz kössék.
Szeptember elején már volt tüntetés ennek az élén Navalnij állt, több megmozdulást azonban megtiltottak az orosz hatóságok, ellentétben a szombatiakkal, ami jelzi, hogy a Kreml komolyan veszi a reformtervezet elutasítását és óvatosan egyensúlyoz, lehetőséget adva a Kremlhez lojálisabb ellenzék számára a tiltakozásra, megakadályozva, hogy a még inkább ellenzéki erők vihessék utcára a tiltakozókat.