Az osztrák belügyminisztérium a múlt héten emailt küldött a tartományi rendőrségi sajtószolgálatoknak, amelyben többek között azt kérik, nevezzék meg a közleményekben, ha a feltételezett elkövető külföldi, és, hogy milyen jogcímen van az országban, illetve korlátozzák a nyilatkozatokat három, a tárcával szemben kritikus lapnak, írja az MTI.
Az e-mailben, aminek valódiságát több tisztségviselő megerősítette, és amit a Kurier című osztrák napilap közölt, arra kérik a rendőrséget, hogy a Kurier, a Der Standard és a Falter című lapoknak adott nyilatkozatokat kerüljék. A kommunikációt ezekkel a lapokkal a törvények által meghatározott "a legszükségesebb mértékűre kell csökkenteni", idézi a levelet a Der Standard. Mint írják, ezeknek a lapoknak a jövőben a rendőrség nem biztosít exkluzív információkat vagy rendőrségi kíséretet, mert "egyoldalúan, kedvezőtlenül" tudósítanak az eseményekről.
Emellett riportok a jövőben csak akkor készülhetnek, ha a sajtó garantálja a semleges vagy kedvező hangvételt.
A nyilatkozatok letiltásán túl állami propagandafilmekkel központosítják a rendőrségi sajtót, amelyeket a számukra kedves médiumokon sugároznak. A bűnüldözésről szóló híreket az év végétől szombat esténként az osztrák ATV-n vetített Live PD magazinműsorból ismerhetik meg az érdeklődők. Kikötötték, hogy a sorozat részeit csak azután mehetnek adásba, ha a belügyminisztérium elfogadta őket.
Herbert Kickl, a szélsőjobboldali FPÖ-s belügyminiszter hivatala a menekültek által elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos közleményeket is megváltoztatná:
Arra kérem önöket, hogy a jövőben nevezzék meg közleményeikben a feltételezett elkövető állampolgárságát. Ezen kívül adott esetben egy külföldinél közöljék tartózkodási jogcímét, vagy hogy menedékkérőről van-e szó. Az is kérem, hogy ezekhez az interjúkban is tartsák magukat!
A levél ezt azzal indokolja, hogy ez átláthatóbbá teszi a történéseket és kielégíti a lakosság érdeklődését is. A most érvényben lévő 2014-es szabályozás szerint az elkövető állampolgárságát, etnikai vagy vallási hátterét csak abban az esetben kell közzétennie a rendőrségnek, ha ez okvetlenül szükséges az eset értelmezéséhez.
Emellett azt is javasolják a tartományi rendőrségeknek, hogy a jövőben helyezzenek nagyobb hangsúlyt a szexuális bűncselekmények nyilvánosságra hozatalára. Korábban ezeket az ügyeket az áldozatok védelme miatt csak akkor ismertették, ha a szökésben lévő tettes nyomára akartak bukkanni.
A Kurier állásfoglalást kért a belügyminisztériumtól az e-mail miatt. A tárca kommunikációs részlegét vezető Alexander Marakovits azt írta: azért kérték a rendőrség munkatársaitól, hogy kezeljék másként az említett kritikus sajtóorgánumokat, mert elfogultan tudósítanak. Marakovits a Kurier és a Der Standard témába vágó cikkét hozta fel példaként, amelynek címében a lapok azt sugallják, hogy a szóban forgó ajánlások személyesen Herbert Kickltől származnak, holott szerinte ez nem így van.
Az eset gondot okozhat a jobbközép (ÖVP)-szélsőjobb (FPÖ) kormánykoalícióban is. Sebastian Kurz osztrák kancellár éppen az ENSZ közgyűlésén New Yorkban tartózkodik. A néppárti politikus itt azt mondta:
Megengedhetetlen Ausztriában, hogy egyes médiumokat kirekesszenek vagy bojkottot hirdessenek ellenük.
Kurz szerint a szabad és független újságírás fenntartásában különösen nagy felelőssége van a pártoknak, a kormányzati szervezeteknek és a közintézményeknek. A kancellár szerint elfogadhatatlan a sajtószabadság bármilyen szintű korlátozása.
A véleménynyilvánítás, a média és a sajtó szabadsága liberális demokráciánk és jogállamunk sarokkövei" - hangoztatta a szintén New Yorkban tartózkodó elnök, aki szerint nem szabad megkülönböztetni egymástól a médiumokat, s mindegyiknek azonos hozzáférést kell biztosítani az információkhoz.
Frissítés 15.36.: Ellenzéki pártok, sajtószakszervezetek és civil szervezetek is bírálták a belügyi tárca javaslatait.
Barbara Teiber, a GPA-djp sajtószakszervezet vezetője "veszélyes határátlépésnek" minősítette a minisztérium üzenetét. "A belügyminiszternek fel kell idéznie, hogy őt és a felügyelete alatt álló szerveket az adófizetők pénzéből finanszírozzák, ezért nekik is kötelességük a nyilvánosságot átfogó és objektív módon tájékoztatni" - mutatott rá Teiber. "Minden mással már egy olyan információs politikába csúszunk bele, amelyet a diktatúrákból és a tekintélyelvű rezsimekből ismerhetünk" – tette hozzá.