Ez eddig is így volt, és ezután is így történik majd.
Bár Havasi Bertalan miniszterelnöki szóvivő nem tartja rendkívülinek azt, hogy az állami megrendelések sokaságát elnyerő építési vállalkozó, Garancsi István rendszeresen magángépén hozza-viszi Orbán Viktort a Vidi meccseire, nemzetközi mércével mérve egészen biztos, hogy nem mindennapi jelenséggel állunk szemben. Ugyanis amikor az elmúlt években sok külföldi politikussal szemben felmerült az, hogy a törvény által megengedett mértéket meghaladó ajándékokat kapott (ráadásul egy, az államtól gazdasági előnyöket húzó vállalkozótól), akkor igyekezett eltussolni, letagadni, de minimum elbagatellizálni az ügyet.
Azt, hogy egy működő demokráciában milyen megítélés alá esnek a Garancsi-szintű szívességek, jól mutatja Christian Wulff német államelnök esete. 2010-ben kiderült, hogy Wulff még Alsó-Szászország miniszterelnökeként egy sor, magyar szemmel egészen nevetséges kedvezményt fogadott el egyes cégektől. A politikus pénzügyeinek utolsó gázszámláig való átvizsgálását az váltotta ki, hogy nyilvánosságra került, 2009-ben háromtagú családjának Miamiba szóló repülőjegyét az Air Berlin légitársaság ingyen a legmagasabb kényelmi kategóriába sorolta. Mivel egy alsó-szászországi politikusnak tilos elfogadnia 10 eurónál értékesebb ajándékot, Wulff azonnal befizette a légitársaságnak a business class 3000 eurós árkülönbözetét. Csakhogy a politikusra rászállt a tartományi ellenzék és a média is.
A Spiegel például némi pereskedést követően betekintést nyert Wulff pénzügyeibe, ahonnan előásta, hogy egy Erich Geerkens nevű vállalkozó felesége 2008-ban gyanúsan kedvező feltételekkel – 4 százalékos kamatra, törlesztési feltételek nélkül – adott kölcsönt Wulffnak. És ezután dőlni kezdtek a csontvázak Wulffék gardróbjából a müncheni sörfesztivál számláján át a Geerkensék által szervezett családi vakációkon át a személyes kölcsönt hosszú lejáratú kölcsönné alakító BW-Bank szerepéig.
Ráadásul az államelnök a botrányt is katasztrofálisan kezelte, agresszív hangvételben fenyegette meg jogi lépésekkel az egyik botrány leközlése előtt a Bild bulvárlap főszerkesztőjét, ami miatt nyilvános bocsánatkérésre kényszerült. És hiába adott ki Wulff ügyvédje egy 237 oldalas tájékoztatót kliense gyanús ügyeiről, 2012 januárjában szinte hetente jöttek ki az újabb ügyek. Ezek egyike sem ütné meg egy magyar újságolvasó ingerküszöbét (olyan latolgatásokról van szó, hogy havi 850 euró nem drága-e egy Audi Q3-as lízingeléséért), de Németországban saját pártjában is elfogyott a levegő Wulff körül. Az államelnök 2012. február 17-én lemondott posztjáról – mondjuk két évvel később a hannoveri bíróság az ellene indult büntetőeljárás összes vádpontja alól felmentette.
Különböző vállalkozók Orbán fontos politikai szövetségesét, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt is elhalmozták figyelmességekkel. A politikus, felesége és Jair nevű fiuk az izraeli születésű hollywoodi producertől, Arnon Milchantól, valamint az ausztrál milliárdos James Packertől egy évtizeden keresztül kapott értékes szivarokkal és drága pezsgőkkel tömött ajándékcsomagokat – ezek értéke kosaranként több százezer forintra rúgott. Ezeket Netanjahu „barátok közti figyelmesség”-nek nevezte, de a rendőrségnek kissé gyanús volt a szokás egyoldalúsága, ezért 2016-ban nyomozást indított az ügyben.
A miniszterelnök kapásból politikai támadásnak minősítette az ügyet, csakhogy Izraelben a független hatóságok nem szívbajosak, ha korrupt politikusok megszorongatásáról van szó: Ehud Olmert volt miniszterelnök 19 hónapnyi letöltendő börtönbüntetést kapott amiatt, hogy még jeruzsálemi polgármesterként kenőpénzt fogadott el egy – egyébként a városképből förtelmesen kilógó – lakópark engedélyezése fejében. A Netanjahu elleni nyomozás megindításának hírére Izraelben tízezrek vonultak az utcára.
Ráadásul mind az adományozó Arnon Milchan, mind pedig Netanjahu környezetének egyes tagjai a rendőrséggel együttműködve részletesen is beszámoltak a gyakorlatról. Ezek szerint az ajándékcsomagokat a család jelzésére küldték az alkalmazottai: amikor azt üzenték, hogy „rózsaszín”, akkor ment a pezsgő, ha pedig azt, hogy „levél”, akkor a szivar. A rendelésre küldött ajándékok mögött természetesen nem a barátság, hanem az érdek munkálkodott: Milchan egy ideig az adózási szabályok számára kedvező módosításáért lobbizott, majd pedig azért, hogy Netanjahu járjon közbe az Egyesült Államok külügyminisztériumnál az amerikai vízumának meghosszabbításáért. A producer elmondása szerint a család legmohóbb tagja az amúgy is nehéz természetű Sara Netanjahu, ő 2004-ben, amikor férje még csak pénzügyminiszterségénél tartott, megüzente Milchannak, hogy szeretne egy csaknem 2,5 millió forintos, nyakláncból és karkötőből álló ékszeregyüttest, és amikor a kérést túlzónak ítélve, Milchan asszisztense csak a nyakláncot küldte el, akkor kikövetelték tőle a másik felét is.
Benjámin Netanjahu ellen egyébként az elmúlt két évben öt különféle ügycsoportban indult nyomozás, ebből kettő 2018 elejére már a vádemelési szakaszba került. És az izraeli kormányfő példáján lehet látni, hogy a korrupció nem csak erkölcsi vagy gazdasági szempontból okozhat károkat egy országnak: Netanjahut például egyre szélsőségesebb akciókba hajszolta az ország nem zsidó lakosságának másodrendű állampolgárrá való deklarálásától a palesztinokkal való konfliktusok kiélezésén át a civil szervezetek – Orbánék által egy az egyben lemásolt – megbélyegzéséig.
A német EU-biztos, Günther Oettinger 2016-os budapesti látogatásából európai méretű botrány lett. Jávor Benedek és más EP-képviselők, illetve korrupcióellenes szervezetek azt kifogásolták, hogy az akkoriban az energetikáért felelős biztos a komoly orosz kapcsolatai miatt csak Mr. Russiának nevezett német üzletember, Klaus Mangold magángépén érkezett Budapestre. Arról is jöttek hírek, hogy a két német közösen egyengethette a paksi bővítés útját.
Oettinger azt mondta, azért utazott Mangold gépével, mert nem volt olyan kereskedelmi járat, amivel időben Budapestre ért volna, ezt több EP-képviselő is vitatta. Az Európai Bizottság etikai szabályai alapján a biztosok 150 euró értékben fogadhatnak el ajándékot, de a Bizottság szóvivője szerint ebben az esetben nem volt összeférhetetlenség, „ha egy kormány meghív valahova, és felajánlja, hogy fedezi a költségeket.” Oettinger azt mondta, hogy a magyar kormány javasolta neki Mangold repülőjét.
Az ügy kapcsán kiderült az is, hogy Klaus Mangold a magyar kormány szerződéses tanácsadója. Lázár János akkori kancelláriaminiszter beszélt erről egy 2016. novemberi sajtótájékoztatón. Kérdésekre válaszolva elárulta, hogy már öt-hét éve látja el ezt a feladatot a német üzletember. Arra viszont nem felelt Lázár János, hogy a tanácsadó a digitális témán kívül milyen ügyekben vagy mennyi pénzért dolgozik, sőt, utóbbi adatra azt mondta: „nem megismerhető”.
Klaus Mangold a nemzetközi üzleti közösség tagja, akinek „a legitimitásához nem férhet kétség” – holott a neve több romániai botrányban is felmerült. A miniszter azzal védekezett, hogy eddig semmilyen bizonyíték vagy eljárás nem bizonyított be róla törvénytelenséget.
Ha lett volna kormánygép, azt küldték volna Günther Oettingerért, de a közös úttal költséghatékonyan meg tudták oldani az utazást, hiszen mindketten ugyanarra a rendezvényre érkeztek. A szerződéses fizetésén a magyar kormány nem adott külön pénzt Klaus Mangoldnak a biztos beröptetéséért. Az utat a kormány álláspontja szerint nem lehetett ajándékként kezelni, vagyis nem ütközött az uniós lobbiszabályokkal.
Az amerikai Virginia államban a szövetségi szinthez képest hagyományosan elég lazák az ajándékozási szabályok, de ebből többször is ügy lett. Legutóbb 2016-ban Hillary Clinton alelnökjelöltje, Tim Kaine virginiai szenátornál szúrták ki, hogy még kormányzóként több mint 160 ezer dollár értékben fogadott ajándékokat 2001 és 2009 között főként politikai eseményekre és konferenciákra szóló utazásokra. A Politico szerint az ajándékozók között voltak politikai támogatók, egy gyógyszercég, ami aztán megvásárolt egy létesítményt az államban, és a legnagyobb helyi áramszolgáltató is.
Hasonló ajándékok miatt korrupciós eljárás is indult a következő virginiai kormányzó, Bob McDonnell ellen, de Kaine stábja azzal érvelt, hogy a másik esettel ellentétben nála semmilyen jele nem volt bármiféle ellenszolgáltatásnak vagy szívességnek. McDonnell és felesége nem vallott be olyan kölcsönöket és ajándékokat – nyaralást, ruhákat és egy luxusórát –, amiket egy üzletembertől kapott, aki kormányzati hátszelet akart egy étrend-kiegészítőjének. McDonnellt két év börtönre ítélték, de a legfelsőbb bíróság megsemmisítette az ítéletet.
Még korábban, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes svédországi luxusvadászati ügyének kipattanásakor írtunk Akira Amari japán gazdasági miniszterről, aki azután távozott a kormányból, hogy gyanús megítélés alá esett egy japán építőipari cégtől kapott ajándéka. A miniszter azt ugyanakkor tagadta, hogy megvesztegetésről lett volna szó, szerinte pontosan lekönyvelték a támogatói adományt. Mauritius volt elnöke, Ameenah Gurib-Fakim pedig konkrétan egy hitelkártyát kapott ajándékba egy nemzetközi NGO-tól, amivel ruhákat és ékszereket is vett.
(Borítókép: Orbán Viktor és Garancsi István a lelátón a debreceni Nagyerdei Stadionban 2015. július 30-án.)