- ezt maga a japán miniszterelnök jelentette be az ENSZ Közgyűlése 73. ülésszakának keddi általános vitáján.

Abe az észak-koreai atommentesítés kapcsán közölte, hogy nagy figyelmet szentel a folyamatnak, de leszögezte: Tokió és Phenjan kapcsolatainak normalizálásához Észak-Korea ballisztikus és atomfegyvereinek leszerelése mellett megoldást kell találni az évtizedekkel ezelőtt elrabolt japánok ügyére is:

Észak-Korea válaszút előtt áll, és el kell döntenie, hogy él vagy sem a felajánlott lehetőségekkel.

Kim Dzsongil 2002-ben ismerte el először, hogy legalább 17 japán nőt raboltak el a 70-es, 80-as években, elsősorban azért, hogy japánul tanítsák az északi kémeket. De Abe deklarálta, 

Kész vagyok megtörni a kölcsönös bizalmatlanság állapotát Észak-Koreával, hogy tiszta lappal induljunk és személyesen találkozzak Kim Dzsong Un vezetővel.

A két ország viszonyát nem csak az emberrablások és a Japán felett átlőtt ballisztikus rakéták terhelik, hanem a XX. század első felének japán gyarmati öröksége is. A szigetország ugyanis brutális eszközökkel zsákmányolta ki a félszigetet, százezreket hurcoltak kényszermunkára, nők tízezreit szexuális rabszolgaságba taszítottak. 

(MTI)