Egy jelenleg is állományban lévő, vélhetően beépített ukrán határőr készítette a rejtett kamerás videófelvételt az állampolgársági eskütételről a beregszászi magyar konzulátuson
– árulta el Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója.
A videófelvételt készítő hivatásos határőr maga is magyar állampolgársági esküt tett a beregszászi konzulátuson. Kérdésre válaszolva a kormányzó nem erősítette meg, de nem is tartotta kizártnak, hogy a határőr beépített ügynökként megbízást teljesített.
A múlt héten kirobbant, a beregszászi magyar konzul kiutasításával fenyegető „videóbotrányt" Hennagyij Moszkal erőltetettnek és értelmetlennek nevezte egy olyan ország részéről, amelyik az Európai Unióba törekszik. Hozzátette, Ukrajnában a kettős állampolgárság de facto létezik, míg de jure nincs. Úgy vélte, az ukrán parlamenti képviselők legalább fele rendelkezik második állampolgársággal, és a törvényhozás ezért nem akarja jogilag rendezni a kettős állampolgárság kérdését.
Ahogy arról mi is írtunk, az Ukrinform ukrán állami hírügynökség szeptember 19-én közzétett egy videófelvételt, amelyen kárpátaljai magyarok állampolgári esküt tesznek a beregszászi magyar konzulátuson. Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter még aznap közölte, hogy „nem zárja ki" a beregszászi magyar konzul kiutasítását. Majd ezt úgy módosította, hogy
Ukrajna kész kiutasítani a beregszászi magyar konzult, ha Magyarország nem hívja őt vissza.
Az ügy mellékhajtásaként egy ukrán nacionalista honlap elkezdte feltölteni nyilvános adatbázisába a magyar állampolgársággal rendelkező kárpátaljaiak nevét és címét.
A mostani nem az első eset, amikor felvétel kerül ki kárpátaljai magyar külképviseleten történt állampolgársági eskütételről. 2011-ben az ungvári magyar főkonzulátuson állampolgársági esküt tett kárpátaljai magyarok első csoportjából valaki csoportképet készített az esemény résztvevőiről, és a felvételt átadta az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak (SZBU). A fénykép alapján a szolgálat munkatársai elkezdték telefonon kihallgatásra beidézni a frissen honosított személyeket. Azokat, akik nem tettek eleget a jogsértő módon tett felszólításnak, otthonukban keresték fel. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) tiltakozására a hatóságok akkor rövid időn belül felhagytak a kettős állampolgárok zaklatásával és a kérdés feszegetésével.
Beadványban fordult Jurij Lucenko ukrán főügyészhez Pavlo Klimkin külügyminiszternek a kárpátaljai magyarokat szeparatizmussal gyanúsító kijelentései miatt Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, egyben ukrán parlamenti képviselő.
Az ukrán külügyminiszter ugyanis az utóbbi napokban egy sor platformon azzal vádolta Kárpátalja magyar közösségét, hogy rájátszik a szeparatista hangulatokra a megyében. Klimkin arra is utalt, hogy
a kárpátaljai magyarok az orosz hibrid háború eszközei lehetnek.
A KMKSZ elnöke jelezte,
anélkül, hogy kommentálná egy hivatalos személy badarságait,
kéri a főügyészt, hogy valahogy „viszonyuljon" Klimkin provokatív kijelentéseihez, különös tekintettel arra, hogy mégiscsak az ukrán diplomácia vezetőjéről van szól, és a kijelentéseket az etnikai ellenségeskedés felszításaként is értelmezni lehet. Brenzovics szerint a megnyilvánulások felvetik a „nemzetiségi, faji vagy vallási ellenségeskedés és gyűlölet szítására, a nemzeti méltóság és becsület lealacsonyítására irányuló cselekményeket”, melyek bűncselekményként szerepelnek az ukrán büntető törvénykönyvben.
(MTI)
(Borítókép: A beregszászi magyar konzulátus épülete 2009-ben - fotó: Friedmann Endre / MTI)