Megkezdődött az elnökválasztás első fordulója Dél-Amerika legnépesebb országában, Brazíliában. Ez lehet az egyik legmegosztóbb választás az elmúlt évtizedekből, és már a kampány sem alakult szokványosan. Az ország legnépszerűbb, egyben legutáltabb politikusa sokáig a börtönből kampányolt, és csak kevesebb mint egy hónapja állt elő helyette pártja végleges jelöltje, míg a felmérésekben vezető, sokak által a brazil Trumpnak kikiáltott jelöltet szeptember elején megkéselték, súlyos sérüléséből lábadozik.
Az elnökválasztás mellett szenátusi, törvényhozási és tartományi választásokat is tartanak. Az elnökválasztáson összesen tizenhárom jelölt indul, de közülük ketten számítanak igazán esélyesnek. Ha egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok többségét az első fordulóban, akkor a két legerősebb induló között dől el az elnökség sorsa az október 28-i második körben.
Glauco Peres, a Sao Pauló-i Egyetem politikaprofesszora szerint nem valószínű, hogy már az első körben eldőlne az elnökválasztás, de már nem is zárnák ki teljesen. „Minden annyira kiszámíthatatlan, hogy nem tudom, a nyakamat tenném-e rá" – mondta a Guardiannek.
Ha lesz második forduló, ott nagyon fej fej mellett lehet Bolsonaro és Haddad, de a trendek, és a biztos pártválasztók közötti állás alapján a jobboldali jelöltnek van több esélye a végső győzelemre. Azonban a Datafolha keddi felmérése jól mutatta, hogy mennyire megosztja ez a választás Brazíliát: a szavazók közel fele semmilyen körülmények között nem támogatná Bolsonarót, viszont Haddad elutasítása is 42 százalékos, írja a CNBC.
Nem lehet ott a jelöltek között Luiz Inácio Lula da Silva volt elnök, a baloldal ikonja, aki korrupcióért és pénzmosásért áprilisban 12 év börtönt kapott, ennek ellenére a legnépszerűbb politikus maradt. Hiába beszélt politikai indíttatású eljárásról a Munkáspárt, a legfelsőbb bíróság elutasította a fellebbezését. A brazil társadalom megosztottságára jellemző, hogy sokan a 2003 és 2010 közötti elnökségének köszönhetik, hogy kitörhettek a szegénységből, mások viszont minden gazdasági nehézségért Lulát okolják, ezért az elutasítottsága a népszerűségéhez hasonló.
Az elmúlt évek kiterjedt korrupciós botrányaiban számos politikus érintett volt, Lula is ezekbe bukott bele. Utódját, és mentoráltját, Dilma Rousseffet 2016-ban parlamenti impeachment eljárással mondatták le, de a korábbi koalíciós partnerként így hatalomra került alelnöke, a konzervatív Michel Temer is csak a kongresszusnak köszönhetően kerülte el a bírósági eljárást. Temerrel egyébként is nagyon elégedetlenek a választók, a Datafolha felmérése alapján nyáron már 82 százalék ítélte rossznak az elnök és kormánya munkáját.
2017-ben a brazilok 62 százalék a korrupciót nevezte Brazília legnagyobb problémájának, és sokan csalódtak a hagyományos politikai elitben. A korrupciós botrányokkal is összekapcsolódik Brazília legsúlyosabb recessziója, ami a brazil reált is rekordmélységbe lökte a dollárhoz képest. Tavaly ugyan már volt 1,4 százalékos növekedés, de 13 százalékos a munkanélküliség, és a brazil gazdaság ezer sebből vérzik, még ha számos pozitív jel is látszott az elmúlt években. Szintén súlyos problémát jelent az elharapódzó bűnözés, tavaly minden korábbinál több, 63 880 gyilkosság történt az országban.
A korrupciós ügyekbe keveredett pártoktól elforduló, és kiábrándult brazilokra építve sikerült növelnie támogatását a korábban szélsőséges, szexista, homofób és rasszista kijelentéseiről ismert Jair Bolsonarónak, aki azzal kampányolt, hogy neki makulátlan az előélete, és Trumphoz hasonlóan a politikai mocsár lecsapolását ígérte.
„Tegyük naggyá Brazíliát! Legyünk újra büszkék a hazánkra!"
– jelentette ki szombat este egy élő Facebook-bejelentkezésben. A 63 éves korábbi katonatiszt magát állította szembe a Munkáspárttal, amit gazdaságilag hozzánemértő, erkölcsileg csődöt mondó klikknek festett le, amivel rengeteg protestszavazóra is számít. A 28 éve képviselő Bolsonaro azonban egy kis párt jelöltje, így a kongresszusban külön szövetségeket kellene majd kötnie a stabil kormányzáshoz. Ezt azzal rázta le magáról, hogy „a mi pártunk a nép.”
Bolsonaro a szociális konzervativizmust ötvözné a gazdasági liberalizmussal, és úgy tűnik, hogy a piacok örülnének a győzelmének. Várhatóan privatizációval próbálná meg helyreállítani az államháztartás egyensúlyát – habár a Petrobras olajvállalat állami kézben maradna –, az adókat pedig rettentően leegyszerűsítené. Az MTI szerint a törvényi szabályozások lazítására kellene számítani a mezőgazdasági és bányászati szektorokban. A minisztériumok számát 29-ről 15-re csökkentené, és néhány élére tábornokokat nevezne ki.
Több kijelentése miatt azonban sokan nem is Trumppal, hanem sokkal inkább a volt tábornok Abdel Fatah asz-Sziszi egyiptomi elnökkel, vagy a véres drogháborút indító Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki elnökkel állítják párhuzamba, és olyanok is vannak, akik Trópusi Hitlerként emlegetik. A Guardian szerint a közbiztonsági helyzetet vasszigorral, a rendőrök jogainak kiszélesítésével javítaná, a bűnözőket pedig szerinte nem lehet emberszámba venni. Nosztalgikusan beszélt az 1964-85 közötti katonai uralomról is.
A melegek ellen is voltak kifakadásai korábban, gyűlöletkeltés miatt pedig vádat is emeltek ellene. Korábban arról is beszélt, hogy a nők nem érdemelnek a férfiakkal egyenlő fizetéseket, egy politikusnőről pedig egyszer kijelentette, hogy „ahhoz is túl ronda, hogy megerőszakolják.” Tiltakozásul brazil nők elindítottak egy #elenao (vagyis #őtnem) kampányt is ellene a közösségi médiában, és egy héttel a választás előtt is többezres tüntetések voltak, írja a Reuters. 150 ismert művész és tudós is aláírt egy kiáltványt, amiben azt írták, hogy Bolsonaro fenyegetést jelent alapvető civilizációs értékekre.
Bolsonaro csak az október 7-i első forduló után tér majd vissza nyilvánosan, miután késes merényletet kíséreltek meg ellene egy Rio de Janeirótól északra fekvő kisvárosban. Rengeteg vért vesztett, több műtétet is végre kellett hajtani rajta.
Az első fordulóban a másik továbbjutásra esélyes jelölt az a Fernando Haddad, aki Lula helyett csak szeptember 11-én lett hivatalosan is a Munkáspárt jelöltje. Haddad mögött egy sokkal nagyobb párt, és sikeres polgármesteri múlt áll, azonban az is kiderült, hogy országos szinten alig ismerik: egy szeptember közepi felmérésben a válaszadók harmadának fogalma sem volt róla, ki ő.
Haddad támogatóinak nagy része Lula hívei közül kerül ki, nem véletlen, hogy az elnökjelölt több kampányeseményen konkrétan a volt elnök nevével és képével ellátott pólóban jelent meg, kampányszlogenekben pedig azt sulykolták, hogy Lula=Haddad, Haddad=Lula. Ez egyszerre jelent előnyt is a volt Sao Pauló-i polgármesternek, azonban így azt a vádat sem nagyon tudja lerázni magáról, hogy ő Lula bábja, és az exelnököt megvetőknek szóba sem jöhet jelöltként.
Haddad tagadta, hogy elnöki kegyelmet akarna adni Lulának, de rendszeresen járt bent a börtönben a volt elnöknél, és feltehetően a minisztereit is ő jelölné ki. Haddad azt ígérte, hogy visszatérnek a Lula elnöksége alatti gazdasági fejlődéshez, visszafordítaná a megszorító intézkedéseket. A szegényeknek adót csökkentene, a gazdagok adóját pedig megemelné. Haddad szerint így az államadósság ugyan két évig nőne, de aztán megint lefelé fordulna. Ahogy Bolsonaro a Munkáspárt és Lula ellen, úgy Haddad a Bolsonaro elleni protestszavazókban bízhatna a második forduló előtt.
Arra a felmérések alapján kicsi az esély, hogy már a vasárnapi első fordulóban biztosan eldőljön, ki lesz Brazília következő elnöke, de ha mégis, az Bolsonarónak kedvez. Ha viszont második forduló jön, akkor három hét alatt fokozódhat a megosztottság, hiszen két olyan jelölt juthat tovább, akiket az ország közel fele elutasít, a másik fele pedig támogat. Így különösen nehéz feladatnak tűnik a január 1-től hivatalba álló majdani győztesnek helyreállítani a bizalmat az intézményekkel, és a politikával szemben.