Bejelentette szombat éjjel választási győzelmét Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, a szavazatok 85 százalékának összeszámlálása alapján közölte: a voksok 56 százalékát kapta, így ő töltheti be Bosznia-Hercegovina háromtagú kollektív államelnökségének szerb tagságát. Dodikkal gyakorlatilag egy időben Sefik Dzaferovic, elnökség bosnyák jelöltje is közölte: a szavazatok 40 százalékával ő nyert - írja az MTI. 

Tizenöten indultak a vasárnap tartott boszniai általános választásokon azért, hogy a háromtagú - bosnyák, szerb, horvát - kollektív államelnökség tagjai lehessenek: hatan versengtek a bosnyák, öten a horvát és négyen a szerb tagságért.

Dodik a kollektív elnökség szerb tagságáért a testület eddigi tagjával, Mladen Ivaniccsal szállt versenybe. Dodik közlése szerint Ivanic a voksok 44 százalékát kapta.

Dzaferovic az elnökség bosnyák tagjának, Bakir Izetbegovicnak - aki már kitöltötte kétszer négyéves megbízatási idejét - pártjának alelnökeként, a Demokratikus Akciópártnak (SDA) színeiben mérettette meg magát.  A horvát tagság elnyerésére a legesélyesebb Dragan Covic - aki eddig is tagja volt a testületnek - és a posztot korábban már betöltő Zeljko Komsic lehet. A nap folyamán Komsic közölte: vezet ellenfelével szemben.

Az oroszbarát Dodik a Szerb Köztársaság az országból történő kiválásának szószólója, a kollektív elnökségben pedig gyengítheti Bosznia-Hercegovina egységét.

A szavazóhelyiségek vasárnap 19 órakor zártak be Bosznia-Hercegovinában, a választási bizottság közlése szerint ekkor a részvételi arány 53,3 százalékos volt.

A valamivel több mint 3,35 millió szavazójoggal rendelkező bosznia-hercegovinai állampolgár összesen 7497 jelölt közül választhatott. A verseny a kollektív államelnökség három helyéért, az országos parlament képviselői mandátumaiért, a két országrész parlamentjeinek képviselői helyeiért és a tíz kanton képviselő-testületeinek mandátumaiért folyt. A választók emellett dönthettek a boszniai Szerb Köztársaság elnökének és két alelnökének személyéről is. 

A térség egyik legszegényebb országának politikusai a korábbi évekhez hasonlóan most is főként a nacionalista nézetekre alapozták kampányukat, a szükséges gazdasági reformok, a munkanélküliség csökkentése vagy az európai uniós integráció csak érintőlegesen jelent meg a politikusok választásokat megelőző üzeneteiben.