A vártnál gyorsabban megszülethet az ítélet a nyolc férfi meggyilkolásával vádolt kanadai kertész, Bruce McArthur ügyében. Éveken át tünedeztek el emberek a torontói melegnegyedből, de a rendőrség még egy hónappal McArthur letartóztatása előtt is azzal nyugtatgatta a közösséget: nincs bizonyíték rá, hogy sorozatgyilkos szedné az áldozatait. A holttestek virágosládákból kerültek elő.
Zsúfolásig megtelt az áldozatok hozzátartozóival a pici tárgyalóterem hétfő reggel Torontóban, amikor megjelent a bíróság előtt Bruce McArthur, a feltételezett sorozatgyilkos, akit nyolc ember haláláért vonnak felelősségre. A kanadai CBC beszámolója szerint kék ing fölé húzott fekete pulóvert meg farmert viselt, és nem nézett a gyászoló családtagok szemébe. A döntése azonban kedvező fordulatként érte a hozzátartozókat: bejelentette, hogy lemond az előzetes vizsgálathoz fűződő jogáról, vagyis az ügyében egyből a tárgyalási szakasz következik, ami miatt a gyászolók hamarabb remélhetnek ítéletet, lezárást. Vannak közöttük, akik már nyolc éve várnak az utóbbira.
Az első áldozatot 2010. szeptember 6-án látták utoljára élve. A 40 éves Skandaraj Navaratnam, akit a barátai Skandának hívtak, a sorozatgyilkos célpontjainak többségéhez hasonlóan bevándorló volt Kanadában, és meleg, mint a többiek is valamennyien. A legjobb barátjával, Jean-Guy Cloutierrel szokásuk volt reggelente üzeneteket váltani, így aztán Cloutier elég hamar aggódni kezdett, amikor napokig nem hallott Navaratnamról. Tíz nap után értesítette a rendőrséget. Onnantól kezdve, ahogy a CBC-nek mesélte, éveken át remélte, hátha felbukkan újra a barátja, hátha szembetalálkoznak egyszercsak a metrón. Eközben hiába járt a rendőrség nyakára hírekért, egyre csak azt hajtogatták, hogy ez egy folyamatban lévő nyomozás, és majd szólnak, ha van valami.
Skanda eltűnése után két éven belül még két meleg férfinak veszett nyoma Toronto melegnegyedében. A rendőrségnek korán szemet szúrt a hasonlóság az eltűnéses esetek között, és 2012-ben elindították az úgynevezett Houston projektet az ügyek kivizsgálására. Ez az első nekifutás kudarccal zárult, a projektet 18 hónappal később azzal állították le, hogy nem került elő semmiféle bűncselekményre utaló nyom. Még bő három évbe és két újabb férfi eltűnésébe került, hogy másodszor is lépjenek egy nagyobbat a megoldás irányába: 2017 júliusában Prizma projekt néven indult próbálkozás a két frissebb eltűnéses eset vizsgálatára, ehhez felhasználták a Houston során gyűjtött információkat.
McArthur néhány héten belül a nyomozók látókörébe került mint olyasvalaki, aki felelős lehet az egyik újabb eltűnésért, egy bizonyos Andrew Kinsman eltűnéséért. Viszont azt még hónapokig nem tudták (vagy legalábbis nem akarták elismerni, hogy tudják), kivel vagy mivel is állnak szemben. Miközben a torontói melegnegyedben már rég szóbeszéd kapott szárnyra arról, hogy sorozatgyilkos szedi az áldozatait a helyi melegek között, a rendőrök még tavaly decemberben is magabiztosan kijelentették egy sajtótájékoztatón, hogy ilyesmire utaló bizonyítékaik nincsenek. Aztán egy hónappal később letartóztatták a 67 éves kertész-tájépítészt, Bruce McArthurt, és elkezdtek előkerülni a holttestek.
McArthurt 2018. január 18-án vitték el a rendőrök a saját lakásából. Azután csaptak le rá, hogy a főként bevándorlók lakta Torncliffe Park környéki, 19. emeleti lakásába egy férfi társaságában belépett. A nyomozók, akik akkor már figyelték a lakást, úgy gondolták, hogy McArthur vendége komoly veszélyben lehet, és nem is tévedtek nagyot. A férfira, aki szexre számítva ment fel a lakásra, megkötözve találtak rá. A torontói rendőrség eddigi legnagyobb szabású igazságügyi vizsgálatsorozata vette kezdetét. A lakásból azóta 1800 bizonyítékot foglaltak le, és vagy 100 ingatlant vizsgáltak át kutyákkal.
Már másnap, január 19-én elkezdték átfésülni a telkeket, ahol McArthur dolgozott. Az egyik ilyen helyszín Karen Fraser háza volt: az ő garázsában tárolta a kertész jó tíz éve a munkaeszközeit, a tárolási lehetőségért cserébe pedig gondozta a kertet. Jóban voltak a tulajdonosokkal, McArthur virágokat adományozott Fraserék jótékonysági rendezvényeire. Egyszer pedig nagy virágládákat hozott azzal, hogy a hátsó kertben szeretné tartani azokat, legyen mit nézegetni, amíg ő és az emberei ebédelnek.
Fraserék soha nem gondolták volna, hogy azok a virágládák eltűnt férfiak földi maradványait rejtik.
Ahogy az ilyenkor lenni szokott, McArthur leleplezése után döbbenten nyilatkozták a sajtónak: nem volt árulkodó jel, semmit sem sejtettek. A kertésznek megvolt a lehetősége a zavartalan ténykedésre a telken: a tulajdonosok tavasszal és nyaranta gyakran elutaztak hazulról hétvégére a nyaralójukba. Az első hét áldozat maradványai viszonylag gyors egymásutánban kerültek elő a virágosládákból. A nyolcadik áldozatét hónapokkal később, a telek végében lévő, fás részen lévő mélyedésben találták meg, miután egy rendőrkutya szagott fogott.
Fraserék nem akarnak elköltözni a házból, amely a nő öröksége volt, de azóta is azzal kénytelenek együtt élni, hogy kíváncsiskodók, ahogy ők nevezik ezt a típust, "turisták", hajtanak el időről időre lassan a házuk előtt, fura vigyorral az arcukon. Eközben tisztító szertartást hajtottak végre a házon egy pap és egy imám részvételével. A verandán minden este mécsest gyújtanak az áldozatok emlékére.
Nemcsak a Fraserékhez hasonló laikusok hitték ártalmatlannak McArthurt. A kanadai sajtónak sikerült megszereznie a kertész egy régebbi bírósági ügyének a dokumentumait, köztük egy megnyugtatónak látszó pszichiátriai szakvéleményt. Bruce McArthur még 2001. október 31-én vascsővel esett neki egy férfinak, majd feladta magát a rendőrségen, azt állítva, kihullott az emlékezetéből maga a támadás, nem emlékszik, hogyan és miért bántotta az illetőt.
Az ügyben felkért pszichiáter 2003-ban arra jutott: nincs semmi jelen olyan mentális zavarnak, ami magyarázatot adna a történtekre, pszichopátiáról nincs szó, és minimális a kockázata annak, hogy McArthur újabb erőszakos cselekményt kövessen el. A jelentés passzívként és döntésképtelenként jellemezte a vádlottat, olyasvalakiként, aki szeretné fenntartani egy rendes, együttműködő ember látszatát. Ugyanakkor a pszichiáter azért megjegyezte azt is: a felszíni együttműködés mögött megbújhat rejtett lázadás, ami alkalmanként előtörhet. Mindenesetre a szakvéleménynek is köszönhetően McArthur enyhe ítéletet kapott, két év felfüggesztettet, és mellékesen kitiltották a melegnegyedből, nem volt szabad férfi szexmunkások közelében tartózkodnia, és agressziókezelési tréningre is elküldték.
A pszichiáter 2003-as jelentése foglalkozott McArthur szexualitásával és családi életével is. Eszerint a férfi hat évvel azelőtt vált el a feleségétől, és bár korábban nehézségei voltak ezzel, addigra elfogadta saját meleg mivoltát. A nyomozás során kiderült, hogy McArthurnak szexuális kapcsolata volt több áldozatával is, akikkel vagy a melegnegyedben, vagy online társkeresőn ismerkedett össze. Így volt ez a legelső áldozattal, Skanda Navaratnammal is. A viszony Navaratnam egy barátja szerint a 2000-es évek elejére nyúlt vissza, de a kapcsolat nem monogám jellegű volt. A barát szerint Navaratnam mindig is az idősebb férfiakat szerette, a zsánere őszes hajú, kecskeszakállú, pont mint a fényképein megnyerően mosolygó McArthur.
A kertész áldozatai között is felfedezhető külső hasonlóság. A rendőrség közlése szerint az eltűntek közül többen medveként azonosították magukat, szőrös, szakállas, nagyobb darab férfiak voltak. Illett ez a jellemzés Andrew Kinsmanra is, akinek az eltűnése után bekövetkeztett az áttörés a nyomozásban. Kinsmannek szintén viszonya volt McArthurral. A 2017-es Pride hétvégéje alatt tűnt el.
Az ő esetében a rendőrség kezdettől fogva bűncselekményre gyanakodott. Átkutatták a lakását és beszéltek több lakóval is a házból ahol élt, és ahol házfelügyelőként dolgozott. Miután a nyomozók látókörébe került McArthur, figyelni kezdték, titokban átkutatták a lakását, a járműveket, amelyeket használt. Az egyikben megtalálták Kinsman vérnyomait. 2017 novemberétől már gps-szel követték, merre jár. Így történt, hogy a rendőrségi jelentésekben annak is nyoma van: Bruce McArthur 2017 karácsonya előtt Télapóskodott Scarborough-ban egy bevásárlóközpontban.
Az ügy vezető nyomozója, Hank Idsinga veteránnak számít, de az egyik sajtótájékoztatón elismerte, hogy az ilyen ügyekhez azért ő sincs hozzászokva, a munka nagyon kimerítő és felkavaró. Idsinga nem hiszi, hogy lennének a sorozatgyilkosnak további áldozatai is. A torontói rendőrség mindenesetre a McArthur-nyomozással párhuzamosan a nyáron létrehozott egy egységet azzal a céllal, hogy 1990-ig visszamenőleg vizsgáljanak meg minden egyes eltűnéses esetet.
Ez az első olyan egység itt, amit kifejezetten az eltűnéses ügyekre állítottak rá. Munkájuk bőven van. A CBC szerint évente nagyjából 4200 eltűnést jelentenek a torontói rendőrségnek, vagyis körülbelül 100 ezer ügy zúdult a 7 főből álló új egységre. A terv az, hogy egyesével átnézik mindet, megoldottat és megoldatlant egyaránt, és ellenőrzik, a kezelésük módja megfelel-e a mai elvárásoknak. A záró jelentésüket 2020 áprilisára tervezik elkészíteni. Cloutier, az első áldozat barátja azt mondta: szerinte a rendőrség amúgy megtette a tőle telhetőt, de a hozzátartozókkal való kommunikáción lett volna mit javítani. Ő mindenesetre kicsit jobban érezte volna magát, ha már 2010-ben létezett volna kizárólag az eltűnésekkel foglalkozó rendőri egység.
Borítókép: Geoff Robins / AFP