Georgiában vasárnap reggel 25 indulóval megkezdődött az elnökválasztás. A kampányt korrupciós ügyek, lehallgatások, kínvallatással és gyilkossággal kapcsolatos vádak dominálták.
Georgiában több mint 3,5 millióan járulhatnak vasárnap az urnákhoz. A 3637 belföldi szavazóhelyiség mellett 39 országban 55 további helyen is leadhatják szavazatukat a georgiai állampolgárok – írja az MTI. A szomszédos Oroszországban azonban nem lehet szavazni, mert a két ország között 2008 óta nincs diplomáciai kapcsolat. Akkor az öt napos háborúban Georgia megpróbálta fegyveres erővel visszaszerezni az ellenőrzését, a Moszkva által támogatott, szeparatista Abházia és Dél-Oszétia fölött, de a kialakult fegyveres konfliktusban Oroszország tankokkal vonult fel és öt nap alatt legyőzte Georgiát.
A mostani választáson rekordszámú, 25 jelölt indul az államfői tisztségért. A legesélyesebb két egykori külügyminiszter, a kormánypárt, a Georgiai Álom a Franciaországban született Szalome Zurabisvilit támogatja, míg legfőbb kihívója, Grigol Vasadze, az Egyesült Nemzeti Mozgalom jobbközép párt jelöltje. Rajtuk kívül még David Bakradze, egy korábbi képviselő szólhat bele a választásba, az utolsó felmérések szerint 27, 10, illetve 9 százalék a támogatottságuk, amiről itt olvashatnak.
Fontos és az ország jövőjét meghatározó kampánytéma akadt volna bőven. Az elszakadt régiók, a gazdaság, a külpolitika, az unióhoz való közeledés, az oroszokkal történő kibékülés, esetleg a NATO-tagság izgalmas kérdések Georgiában. Hiszen az ország rendkívül fontos geopolitikai helyzetben van, a Fekete-tenger keleti partján Oroszország, Törökország, Örményország és Azerbajdzsán közé ékelve, a szénhidrogénipar számára kulcsfontosságú területen fekszik.
Csakhogy a választási kampányt mégsem ezek a nagy témák, hanem különböző lehallgatási anyagok dominálták.
A kiszivárgott felvételek alapján a különböző pártok korrupciós ügyekkel, tiltott állami támogatásokkal, félrelépésekkel, de még korábbi kínvallatásokkal és egy Badri Patarkatsishvili nevű milliárdos grúz üzletember 2008-as londoni meggyilkolásával is megvádolták egymást. A milliárdos zsidó-grúz üzletember hivatalosan szívelégtelenségben halt meg, de ezt a grúz és a nemzetközi sajtó is kétkedéssel fogadta, egyrészt, mert Patarkatsishvilinek rendkívül kalandos üzleti kapcsolatrendszere volt, másrészt, mert az üzletember maga is tartott attól, hogy a grúz kormány az életére tör.
A 2017. szeptemberi alkotmánymódosítás értelmében ez lesz az utolsó közvetlen elnökválasztás Georgiában. 2024. január 1-je után ugyanis az államfőválasztás egy 300 küldöttből álló kollégium feladata lesz, a most megválasztott államfő mandátuma hat évre szól.
Miután Miheil Szaakasvili grúz elnök nyíltan Oroszország ellen fordult, az ország nincs könnyű helyzetben. Maga az egykori elnök 2013-ban köszönt le az államfői tisztségről, azóta „hontalanná” vált. Ő rendkívül hevesen ellenezte a kapcsolatépítést Oroszországgal, és az oroszok nem népszerek továbbra sem errefelé, hiszen a grúzok vélekedése elszakították Abháziát és Dél-Oszétiát.
Ezek a területek vitatott státuszúak, kikiáltották a függetlenségüket is, amit azonban csak néhány állam ismert el, például az ENSZ egyik „legkellemetlenebb” mentalitású kis állama, Nauru, amely tudatosan arra használja azt, hogy ENSZ-tagállam, hogy „értékesítse” véleményét. Amikor például 2009-ben elismerte a két szakadár területet, 59 millió dollár támogatást kapott Oroszországtól.