Népszavazást tartanak vasárnap a csendes-óceáni francia területen, Új-Kaledóniában, ahol a szavazóknak azt kell eldönteniük, hogy Franciaország tengerentúli része akarnak-e maradni, vagy pedig inkább függetlenednének.

A referendumot még évtizedekkel ezelőtt ígérték meg a területnek, miután szeparatisták erőszakos akciókat hajtottak végre. Az őslakosok és a francia hatóságok közötti feszültségek 1988-ban a polgárháború szélére sodorták Új-Kaledóniát. A békemegállapodások egyengették a függetlenségi népszavazás útját, amelyet eredetileg 1998-ban terveztek kitűzni, megrendezését azonban többször elhalasztották.

A függetlenség legelkötelezettebb támogatója az őslakos kanak népcsoport, amely már több mint három évtizede vár a népszavazásra. A BBC szerint a függetlenségpárti csoportok arra sürgették az őslakos kanakokat, hogy „rázzák le magukról a gyarmati láncokat".

Viszont a felmérések szerint a választók többsége továbbra is Franciaországhoz akar majd tartozni. A párizsi vezetés a népszavazással kapcsolatban semleges álláspontra helyezkedett.

Új-Kaledónia 1853 végén került Franciaország birtokába III. Napóleon császár uralkodása idején, és kezdetben büntetőtelepként használták. Mára több mint 280 ezren lakják a szigeteket. A lakosság összetételében a legnagyobb csoportokat az őslakos kanakok (40 százalék) és az európai bevándorlók leszármazottjai (27 százalék) alkotják, az ázsiai országokból és a környező csendes-óceáni szigetekről származók mellett, írja az MTI.

Párizs évente egymilliárd eurót utal át Új-Kaledóniának, amely bár nem tartozik az Európai Unió területéhez, szavazópolgárai részt vehetnek az EP-választásokon. Emellett az EU is hozzájárul a Franciaországtól 17 ezer kilométerre fekvő szigetek költségvetéséhez.

A nikkelben gazdag Új-Kaledónia széles körű autonómiával rendelkezik például az adóügyeket és a munkajogi szabályokat illetően, míg Párizs kezeli a védelmi, rendőrségi, igazságügyi, felsőoktatási és külpolitikai kérdéseket.