Az olasz kormány az Európai Bizottság kérése ellenére sem változtat a költségvetési hiányra és a növekedésre vonatkozó irányzatokon a jövő évi büdzsé tervezetében.
- jelentette be Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes kedden késő este, röviddel a Brüsszel által szabott éjféli határidő lejárta előtt. Az olasz kormány ülése után kiadott közlemény leszögezte, hogy a költségvetési hiánycél a bruttó hazai termék (GDP) 2,4 százaléka marad, a növekedési irányzat pedig 1,5 százalék lesz, de növelik az eszközeladásokat, és körültekintően fogják figyelni a kiadások alakulását.
A másik miniszterelnök-helyettes, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) elnöke, Luigi Di Maio is fogadkozott, hogy a kabinet szilárdan ki fog tartani a megszorítás elleni tervei mellett.
A költségvetés nem fog változni sem az egyensúlyi tételekben, sem a növekedési előirányzatokban. Meg vagyunk győződve arról, hogy ilyen költségvetésre van szüksége az országnak, hogy újra lendületbe jöjjön.
Ahogy arról beszámoltunk, az Európai Bizottság október 23-án, példátlan módon visszadobta a 2019. évi olasz költségvetési tervezetet. Az uniós csúcsszerv arra hivatkozott, hogy a tervezteben szereplő számok közel sem felelnek meg a korábbi uniós ajánlásoknak és római kötelezettségvállalásoknak. Az EB arra kérte Olaszországot, hogy három héten belül álljon elő egy módosított tervezettel, amely megfelel az uniós pénzügyminiszterek júliusban kiadott ajánlásainak.
Az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek (Eurogroup) november 5-i brüsszeli ülésén ugyancsak a költségvetési tervezet módosítására szólította fel az olasz kormányt. A miniszterek közös nyilatkozatukban leszögezték, hogy osztják a brüsszeli testület értékelését, uniós tisztségviselők pedig arról számoltak be, hogy korrekció hiányában a bizottság a vártnál korábban, november 21-én túlzottdeficit-eljárást kezdeményezhet Olaszország ellen. Amennyiben ezt jóváhagyják a tagállamok pénzügyminiszterei decemberben, akkor pénzügyi szankciókat is elfogadhatnak majd. A büntetés összege elméletileg a bruttó hazai termék (GDP) 0,2 százalékát is elérhetné, ami 3,4 milliárd euróval terhelné meg az amúgy is eladósodott olasz államháztartást.
Az alapvető probléma, hogy az új olasz kabinet az elődjénél lényegesen magasabb költségvetési hiánycélokat tűzött ki a következő három évre, ráadásul be akarja fejezni a kiadások leszorítását célzó eddigi reformfolyamatot. Ahogy arról elemző cikkünkben írtunk, Róma lényegében konfrontációs pályára helyezkedett az Európai Bizottsággal szemben, az EB viszont nem hajlandó kitérni a konfliktus előtt,
és most mindkét szereplő azt várja, ki rántja el előbb a kormányt.
A költségvetés a kormányzati kiadások 2,7 százalékos nominális növekedésével számol, miközben brüsszeli számítások szerint a növekedés csupán 1,2 százalékos lesz, a legalacsonyabb az EU-ban. A deficitet 2019-ben a GDP 2,4 százalékában szabnák meg, az előző kabinet által vállalt 0,8 százalékkal szemben, így háromszor nagyobb lenne a célszám. A rákövetkező évre vonatkozóan a kabinet 2,1 százalékos hiánnyal számol, míg a brüsszeli előrejelzés szerint a költségvetési hiány már jövőre eléri a GDP 2,9 százalékát, 2020-ban pedig 3,1 százalékos lesz, meghaladja a háromszázalékos uniós korlátot.
Giovanni Tria gazdasági és pénzügyminiszter erre azt a választ adta, hogy
Brüsszel rosszul számol.
Tria szerint öngyilkosság lenne leszorítani a hiányt a korábban tervezett 0,8 százalékra. Mint fogalmazott, az országnak ki kell evickélnie a gyönge növekedés csapdájából.
Olaszország államadóssága a GDP 131 százaléka, ez a második legmagasabb az EU-ban, és több mint kétszerese a hatvan százalékos uniós plafonnak. Róma tavaly 65,6 milliárd eurót költött az államadósság kamatkiadásaira, ez a GDP 3,8 százaléka, amely megfelel az oktatásra fordított összegnek.
(MTI)