Csütörtök reggel bejelentette lemondását a brexitért felelős brit miniszter, Dominic Raab, azóta pedig a kormány több tagja is követte példáját. Raab közel fél év után távozik a posztról, amit azután vett át, hogy David Davis korábbi brexitügyi miniszter a nyáron Boris Johnson külügyminiszterrel együtt lemondott, mert nem értettek egyet Theresa May brexittervével.
Raab Theresa Maynek írt levelében az áll, hogy nem tudná jó lelkiismerettel támogatni a szerdán bemutatott megállapodástervezetben foglaltakat. A legnagyobb probléma szerinte, hogy a tervezet veszélyezteti Nagy-Britannia integritását.
A tervezettel a BBC forrásai szerint több miniszter is elégedetlen volt a kormányülésen, és a csütörtöki alsóházi vitában is sok tory bírálta a May által ott is megvédett dokumentumot. A font is megszenvedi a brexit körüli huzavonát, az év legnagyobb mélyrepülésébe kezdett>>>
A szerdán elkészült megállapodástervezetről először még azt kommunikálták, hogy a brit kormány „hosszú és szenvedélyes viták után" jóváhagyta azt az egyezséget, amit May megbízottja a napokban hozott tető alá az Európai Unió brexitügyi képviselőjével. May szerint ez a megállapodás a legjobb, amit ki lehetett alkudni.
A brit kormányfő azt mondta, ez döntő lépés afelé, hogy a következő napokban véglegesítsék a kilépési szerződés szövegét, és annak a nyilatkozatnak a tartalmát is, amely az EU és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatát fekteti le. Azonban erre a tervezetre még a brit parlamentnek és az uniós nagyköveteknek is rá kell bólintaniuk, mielőtt komolyan kijelenthető lenne, hogy jó úton haladnak a britek egy sokkmentes kilépés felé. Részleteket ebben a cikkünkben olvashat.
Az Európai Unió vezetői jó eséllyel igent mondanak erre a megállapodásra – akár november 25-ig –, de egyáltalán nem biztos, hogy a brit parlament hasonlóan tesz. A csütörtöki brüsszeli sajtótájékoztatókból is az derült ki, hogy az EU feszülten várja, hogy meglesz-e a brexitegyezmény támogatása Londonban>>>
A kormányból dezertáló miniszterek azért is aggaszthatják Mayt, mert az igazán keményvonalas brexithívők már Johnsonékkal az élen néhány hónapja kiléptek a kormányból. Így akkor olyanok maradtak, akik alapvetően egyetértenek az iránnyal, amerre May tartott.
Az elmúlt hónapokban elsősorban arról szóltak a tárgyalások, hogy London és Brüsszel hogyan tudja kölcsönösen biztosítani egymást arról, hogy a kilépés után nem jön létre határ az Ír Köztársaság és az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország között, valamint nem jön létre határ az Egyesült Királyságon belül, Észak-Írország és Nagy-Britannia között sem.
Az első számú cél az, hogy 2020 júliusáig eljussanak odáig az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok felépítésében, hogy végleges megoldást találjanak a határkérdésre. Ha ez nem sikerül, akkor eldöntik, hogy meghosszabbítják-e az ilyen kérdések rendezésére szánt átmeneti időszakot. Ha a meghosszabbítás végére sem tudják megoldani, akkor jöhet a biztosíték (a backstop). Ez azt jelenti, hogy létrehoznak egy közös vámterületet az EU és az Egyesült Királyság között, ami lehetővé teszi, hogy Írországból ellenőrzés nélkül lehessen árukat szállítani Észak-Írországba, ugyanakkor Észak-Írország korlátozások nélkül kereskedhet Nagy-Britanniával is.
Ebben az esetben Nagy-Britannia is hozzáférhet az EU-s piachoz, de azon az áron, hogy be kell tartania az EU állami támogatásokra vonatkozó szabályait, gazdasági versenyszabályait, adózási előírásait, szociális és környezetvédelmi sztenderdjeit. Ezek pontosan olyan szabályok, amelyektől a brexit támogatói meg akartak szabadulni, és ezért kérdés, hogy a brit parlamentben mi jön.
A brit lapok azt számolgatták, hogy Maynek nincs meg a kellő többsége a tervezet mellett a parlamentben. Viszont a Times szerint ennek látszólag ellentmondva az alsóház többsége nem akar megállapodás nélküli kilépést. Az a kérdés, hogy ez a két szempont hogyan jelenik majd meg a végső szavazásnál.
May csütörtökön az alsóház előtt felszólalva magyarázta a szerdán bemutatott tervezetet. „Ez még nem a végleges megállapodás, hanem egy tervezet" – mondta, hozzátéve, hogy a brexit nehéz döntésekkel jár majd. „A megállapodás a britek érdeke" – mondta, miközben beszéde elején néhányan azt kiabálták be: „Mondjon le!"
May azt mondta, hogy a tervezet majd egy sokkal nagyívűbb kereskedelmi megállapodáshoz vezet, mint amit az EU bármelyik másik országgal kötött. May szerint az Egyesült Királyság szabadon köthet majd szabadkereskedelmi megállapodásokat más országokkal, miközben egy „közeli és rugalmas" együttműködést folytat az EU-val a külpolitikát és a védelmi kérdéseket illetően.
Arról is beszélt, hogy nem fog úgy tenni, mintha ez egy kényelmes folyamat lett volna, vagy az Egyesült Királyság és az EU teljesen meg lenne elégedve a végeredménnyel. Szerinte azonban a választás világos:
Azt kérte a képviselőktől, hogy szavazzák majd meg a végleges megállapodást. „Ha ellene szavazunk, akkor visszakerülünk a kiinduló ponthoz."
A legnagyobb kérdés Raab lemondása után az volt, hogy beindít-e egy dominóeffektust a kormányon és a párton belül. May eddig sikeresen tudta túlélni a veszélyes helyzeteket, de sokak szerint Raab lemondása – főleg ennyire közel a végleges megállapodásról szóló szavazáshoz – sokkal jobban kiélezheti a helyzetet, mint a nyáron Johnsonék kiugrása.
RAAB TÁVOZÁSA UTÁN BEJELENTETTE A LEMONDÁSÁT ESTHER MCVEY MUNKAÜGYI államtitkár, MAJD A DEXEU-megbízott SUELLA BRAVERMAN IS ÍGY DÖNTÖTT.
Az ilyen helyzeteknél folyamatosan felmerült az elmúlt időszakban, hogy meddig tudja tartani magát May anélkül, hogy megkérdőjeleznék a pozícióját. Ha a Konzervatív Párt frakciójából 15 százalék, vagyis a 316-ból 48 képviselő kezdeményezi, akkor bizalmi szavazást kell kiírni. Ennyi képviselőnek kell levelet írnia az úgynevezett 1922 bizottság vezetőjének, amennyiben ez megtörténik, akkor kezdődhetne el a jelöltállítás.
Johnson, és sok másik brexitpárti konzervatív azért támadja May megállapodását, mert azt túl puhának, a brexit szellemiségével ellentétesnek tartja. Egy esetleges bizalmi szavazás azonban önmagában még egyáltalán nem biztos, hogy May bukását jelentené, a párton belüli riválisai mögött nincs konszenzus. Boris Johnson például a parlamenti képviselők között nem a legnépszerűbb, habár a párttagság körében jobb a megítélése.
A legnagyobb ellenzéki párt, a Labour alapvetése hónapok óta az, hogy May semmiképpen nem tud jó megállapodást elérni az EU-val, és a parlamenti szavazáson most is a tervezet ellen vannak. Jeremy Corbyn, a Labour vezetője azt mondta csütörtökön, hogy a megállapodás tervezete elhibázott, és a kormány még a saját elveihez sem tartotta magát. „Ugrás a sötétbe" – kommentálta a tervezetet, de azt is hozzátette, hogy a megállapodás nélküli kilépés nem reális lehetőség. Ő is a backstop ellen érvelt. „A kormánynak vissza kell vonnia ezt a félkész megállapodást, amit sem a kabinet, sem a parlament, sem az ország nem támogat."
A munkáspártiak korábban azzal érveltek, hogy ha a megállapodás nem megy át az alsóházon, akkor előrehozott választásokat kell kiírni. A May kormányának többségét biztosító északír unionisták álláspontja is döntő lesz. Ha ők megvonnák a kormány támogatását, akkor szinte biztosan előrehozott választások jönnének.
A toryknak viszont alapvetően nem áll érdekükben egy új szavazás, még May leghangosabb ellenzői is inkább házon belül rendeznék a helyzetet. A YouGov november 12-i felmérése alapján egyébként a konzervatívok nagyjából stagnálva továbbra is 41 százalékon állnak, míg a Munkáspárt a korábbi erősödéséből némileg veszítve 37 százalékkal követi őket.
November eleji felmérések alapján egyébként most a britek 54 százaléka döntene a maradás mellett egy új népszavazáson, és 52 százalék gondolja úgy, hogy rossz döntés volt a kilépésre szavazni.