A koszovói kormány szerdán úgy döntött, hogy száz százalékra növeli a Szerbiából érkező termékek vámját - közölte a Twitteren Enver Hoxhaj koszovói miniszterelnök-helyettes. A lépésre reagálva Aleksandar Vucic szerb elnök szerda estére összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot, majd azt mondta: a koszovói döntés hátterében az áll, hogy Pristina így akar nyomást gyakorolni Belgrádra és Brüsszelre, írja az MTI.

A koszovói lépést a szerb sajtó úgy értelmezte, hogy az feltehetőleg válasz arra, hogy a kis balkáni államot egy nappal korábban nem vették fel az Interpol nemzetközi rendőri szervezetbe. Pristina sajnálatát fejezte ki az eredmény közzétételét követően, míg Belgrád üdvözölte és győzelemnek nevezte a döntést.

Aleksandar Vucic szerint viszont nem az Interpolhoz van köze a pristinai lépésnek, hanem négy célt szolgál a vámok megnövelése:

• az államfő a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) szerda esti híradójában kiemelte, Pristina nyomást akar gyakorolni Belgrádra, hogy az elismerje Koszovó függetlenségét.
• Ezen felül így akarnak etnikai tisztogatást végrehajtani Koszovóban, vagyis el akarják üldözni az ott élő szerb kisebbséget.
• Harmadik célként Aleksandar Vucic azt nevezte meg, hogy Koszovó így akar nyomást gyakorolni a nemzetközi szereplőkre annak érdekében, hogy eltöröljék a koszovói állampolgárokkal szembeni uniós vízumkényszert.
• Végül pedig Pristina összeütközésekre és destabilizációra törekszik a térségben.

Vucic kijelentette: Belgrád nem tesz hasonló mértékű válaszlépéseket, a reakció békés, komoly és felelősségteljes lesz.

A Koha Ditore című pristinai napilap internetes oldalának beszámolója szerint Ramush Haradinaj kormányfő azt mondta, hogy a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) Belgrád és Pristina között nem működik, ugyanis Koszovót hosszú ideje akadályozzák egyebek mellett a szállításban, ezért lépnie kellett.

A szerbiai termékek mellett a koszovói kormány a Bosznia-Hercegovinából érkező termékek vámját is 100 százalékra növelte. A vámemelés azokra a termékekre nem vonatkozik, amelyeket ugyan Szerbiában és Boszniában állítanak elő, de más nemzetközi cégek termékeinek számítanak.

Goran Rakic, a Koszovóban élő szerb kisebbség parlamenti képviselője szerint Pristina lépése a koszovói szerbek ellen irányul, és a célja, hogy elűzze Koszovó területéről az ott élő szerb kisebbséget. "Ez nem hivatalos hadüzenet a Koszovóban élő szerbeknek" - fogalmazott a politikus, aki Belgrádtól vár segítséget. Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője is elítélte Pristina döntését. Azt kérte a koszovói vezetőktől, hogy vonják vissza a vámemelést, mert az a CEFTA-megállapodás megszegését jelenti.

A koszovói kormány november 6-án egyszer már minden előzmény nélkül tíz százalékkal növelte meg a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező termékek vámját, akkor ezt azzal indokolták, hogy Pristina így volt kénytelen válaszolni "Belgrád destruktív viselkedésére". Erre válaszul Szerbia bejelentette: felfüggeszti a tárgyalásokat Koszovóval.

Rasim Ljajic szerb kereskedelmi miniszter akkor protekcionizmusnak nevezte Pristina lépését, és szerinte erre az Európai Bizottságnak mindenképpen reagálnia kell. Véleménye szerint a védővám bevezetésével Koszovó felrúgta a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA).

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt azóta sem hajlandó elfogadni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ben kezdődött a kapcsolat normalizálását célzó párbeszéd, ám előrelépés eddig nem történt. A feszült viszony ellenére a Koszovóba irányuló szerb export évente mintegy 400 millió eurót tesz ki.