A londoni alsóház kötelezte kedden a brit kormányt annak a jogi útmutatásnak a nyilvánosságra hozatalára, amelyet a kabinet jogi főtanácsadója állított össze a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodáshoz. Ezzel együtt kimondta, hogy a kormány testületileg megsértette a parlamentet, amire a modern kori brit politikatörténetben eddig nem volt még példa, írja az MTI.
A hatpárti ellenzéki beterjesztés szerint emiatt kialakult a „contempt of Parliament" állapota, amely az ősi angol-brit parlamentáris eljárásjog alapján azt jelenti, hogy a kifogásolt magatartás elkövetői akadályozták a parlament munkáját, és így megsértették a törvényhozás szuverén jogosultságait.
Ezt a brit parlamentarizmus modern kori alkotmányos történetében eddig csak egyéni képviselők esetében mondták ki, és ebben az esetben a szankciók az adott képviselő határozott idejű felfüggesztésétől végleges kizárásáig terjedhetett.
A kedd esti alsóházi szavazás nagyon érzékeny vereség a konzervatív párti kormány számára. A voksolás éppen egy héttel előzte meg a brexitmegállapodásról kitűzött alsóházi voksolást, és éppen a szavazás előtti ötnapos vita kezdőnapjára esett. A teljes jogi útmutató nyilvánossá tételét követelő ellenzéki indítványt az alsóház 311-293 arányban szavazta meg.
A kormány közvetlenül a kedd esti szavazás után bejelentette, hogy az alsóház döntésének megfelelően közzéteszi a teljes jogi útmutatót.
A brexitmegállapodás különösen élesen vitatott eleme az a tartalékmegoldás, amelyet a kormány és az EU az ír–északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállításának elkerülésére dolgozott ki. A megállapodás az újbóli határellenőrzést úgy kerülné el, hogy egységes vámügyi szabályozás lépne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között akkor, ha a brexit után nem jönne létre átfogó megállapodás a majdani kétoldalú kereskedelmi kapcsolatrendszerről.
Az ellenzék elsősorban azt akarja megtudni a nyilvánosságra hozott dokumentumokból, hogy ha életbe lép egy ilyen közös vámrendszer, az nem köthetné-e végleg az uniós vámszabályozáshoz az Egyesült Királyságot. Theresa May miniszterelnök azonban a Brexit-megállapodásról kedd este elkezdődött ötnapos vitasorozat bevezető felszólalásában kijelentette, hogy a tartalékmegoldás
"nem valamiféle trükk", amelynek célja az lenne, hogy az Egyesült Királyságot "az idők végezetéig" az EU-hoz kösse.
Szerinte inkább "a végtelenségig húzódó" Brexit-vita gyakorol "maró hatást" a brit politikára, és ezért is kötelessége a parlamentnek a kilépési megállapodás elfogadása a jövő héten.