November 24-én szíriai és orosz hírügynökségek arról számoltak be, hogy több mint 100 embert kellett légzési nehézségekkel kórházba szállítani az észak-szíriai Aleppóban, mert ellenzéki "terroristák" vegyi fegyveres támadást hajtottak végre. Az orosz védelmi minisztérium szerint ellenzéki milíciák klórgázzal töltött lövedékeket lőttek ki a 2016 végén véres ostromot követően Aszad ellenőrzése alá került városra.

Az Idlib kormányzóságot és környékét ellenőrző - egymással is rivalizáló - milíciák azonnal tagadták a vádat, és azzal vádolták a kormányerőket, hogy egy megrendezett vegyifegyvers támadással akarja igazolni a meglepő módon már szeptember óta többé-kevésbé betartott tűzszünet felrúgását (orosz gépek a vegyifegyveres támadást követően több idlibi célpontot is bombáztak). Az Aszad-rezsim vegyifegyveres bűnlajstromát ismerve ez a forgatókönyv nem tűnt valószínűtlennek; Damaszkusz felelőssége ugyanis számos olyan vegyifegyveres támadásban bebizonyosodott, melyben a felelősséget - Moszkva ENSZ-ben és egyéb fórumokon történt aktív közreműködésével - igyekeztek az ellenzékre tolni. A vegyifegyverek alkalmazásának, majd a bevetés letagadásának furcsa logikáját ebben a cikkben próbáltuk megérteni.

Egy orosz és Aszad-párti közreműködéssel végrehajtott öngázosítást valószínűsít az Egyesült Államok külügyminisztériumának két héttel az eseményeket követően, pénteken kiadott közleménye is. Washington állítja, "megbízható információkkal rendelkezik" arról, hogy a támadást Damaszkusz és Moszkva hajtotta végre, hogy "aláássák a tűzszünetbe vetett bizalmat". A közlemény szerint arról is vannak információik, hogy az orosz és kormánypárti csapatok a vegyifegyveres csapás célpontjainál valószínűleg hamis bizonyítékokat is elhelyeztek, hogy a később érkező nemzetközi ellenőröket megtévesszék.