Theresa May brit miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy elhalasztja a keddre tervezett alsóházi szavazást az EU-val nagy nehezen kialkudott, a 27 tagország által már jóváhagyott brexitmegállapodásáról, ami a kilépés feltételrendszeréről szól. A brit miniszterelnöki hivatal egyelőre azt jelezte, hogy még január 21-e előtt megtartják az elhalasztott szavazást, addig viszont próbálnak alkudozni.

May most visszamegy tárgyalni az EU-val, felméri a lehetőségeit, és megpróbál változtatásokat elérni a megállapodásba foglalt ír biztosíték ügyében. May kedden elsőként a leginkább a britek mellett álló Mark Rutte holland miniszterelnökhöz ment, utána pedig Angela Merkel német kancellár következett, csütörtökön pedig EU-csúcs.

A brit kormányfő nem véletlenül farolt ki a szavazás elől. A 2017-es előrehozott választás óta az alsóházi többségét biztosító északír unionisták, és a saját pártjának több tíz – sőt, egyes források szerint akár 80-100 – képviselője is a megállapodás ellen szavazott volna. A kemény brexit hívei és a maradáspártiak között egyaránt ellenkezést váltott ki a megegyezés.

A legnagyobb vitákat a brit parlamentben az északír-ír határ kérdésére kitalált megoldás – amivel időt nyertek a probléma rendezésére – váltotta ki az alsóházban. May a tory vezetés szerint olyan jogi garanciákat akar kapni, amikkel az Egyesült Királyság nem kerülhet határozatlan idejű csapdahelyzetbe, a mostani formában ugyanis addig kapcsolódhatnának a vámunióhoz, amíg az ír kérdés nem rendeződik.

A BBC szerint May azt akarja elérni, hogy a brit parlament kapjon beleszólást abba, a kétéves átmeneti időszak leteltével életbe lép-e az ír biztosíték, és évente szavazhasson arról, hogy életben tartja-e. Az sem világos, hogy egyáltalán ez elég lenne-e ahhoz, hogy May megállapodása mögé elég képviselő álljon majd be, de az egész terve már az EU-s vezetőkön megakadhat.

Angela Merkel a találkozó után az AFP szerint azt mondta, nincs mód a megállapodás megváltoztatására.

Brüsszelből korábban többször is hangsúlyozták, hogy nem akarnak újra alkudozni, a november 25-i csúcstalálkozón a 27 bent maradó tagország vezetője által aláírt megállapodást tekintik az elérhető legjobbnak. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke hétfőn is elmondta, nem akarja újratárgyalni a megállapodást, az ír biztosítékot sem lehet kiszedni, de arról szó lesz, hogyan lehetne „megkönnyíteni a megállapodás brit ratifikálását." Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke ehhez azt tette hozzá, arra van lehetőség, hogy pontosítsanak dolgokat, vagy további olvasatokat adjanak.

Maynek közben azt is el kell kerülnie, hogy megkérdőjelezzék a pozícióját a párton belül. Steve Baker volt brexitminiszter is arról beszélt, hogy le kellene váltaniuk Mayt, de egyelőre nem állt össze a May pártvezetői kihívásához szükséges számú tory képviselő. A legnagyobb ellenzéki pártot, a Labourt vezető Jeremy Corbyn már elmondta, hogy akkor adna be bizalmatlansági indítványt May kormány ellen, ha egyszer leszavazzák a megállapodást.

Forgatókönyvek tárháza

A New York Times ábráját is alapul véve megmutatjuk, hogy miért tartott May ennyire a szavazástól, inkább bevállalva annak kínos elhalasztását, és mennyi bizonytalanság maradt a brexit körül. Ebből az is látszik, hogy hiába nyert időt, nem lett könnyebb a helyzete, hiszen ha nem sikerül lényegi változtatásokat elérnie az EU-nál, akkor a megállapodás majdani szavazásán ugyanúgy vereségre számíthat. Az EU pedig eddig semmit se akart nagyon újratárgyalni a brexit feltételei közül.

Ha sikerülne olyan változtatásokat elérnie, biztosítékokat kapnia az EU-s vezetőktől, amivel elég brit képviselőt meggyőz, és valahogy mégis áterőlteti a megállapodást, az nagy győzelem lenne Theresa Maynek. Ha viszont leszavazzák a szöveget az egyelőre bizonytalan ideig elhalasztott szavazáson, akkor egy sor forgatókönyv életbe léphet:

Újabb tárgyalási kísérlet az EU-val

May magától visszamehet az EU-hoz tárgyalni, azonban ha most nem sikerül kellő változtatásokat elérni, akkor sem lesz sok esélye. Az EU-nak pedig alapvetően egy rendezetlen, alku nélküli brexit is sokkal inkább vállalható, mint az Egyesült Királyságnak, erről itt írtunk bővebben>>>

May megpróbál előremenekülni

Van egy olyan lehetőség is, hogy May a megállapodás leszavazása miatt valami váratlant húz, habár nem valószínű, hogy egy nyilvános szavazás neki inkább kedvezne: a felmérések szerint a választók többsége elégedetlen a javaslatával.

Ez lehet egy újabb referendum, amin a megállapodás és a rendezetlen kilépés között kellene választani, vagy akár egy előrehozott választás is. Ez azonban feltehetően túlzott kockázatokkal járna.

May pozícióját megkérdőjelezik a pártban

Maynek eddig a nehéz helyzetekben is sikerült ezt elkerülnie, de ha elbukik a javaslata, rögtön megkérdőjeleződhet a pozíciója a torykon belül is.

1. Elég valószínűtlen, hogy magától lemondjon, hiszen eddig is azzal tudott számolni, hogy nincs igazán egyértelmű alternatíva vele szemben a párton belül.
2. A párton belüli ellenfelei azonban kiharcolhatnak egy belső szavazást, ehhez legalább 48 alsóházi képviselőnek bizalmatlansági javaslatot kell benyújtani May ellen az illetékes pártbizottságnál. A legutóbbi miniszteri lemondások után 26 képviselő adott be ilyet ellene. May több volt minisztere, köztük Boris Johnson volt külügyminiszter is jelezte, hogy adott esetben nem zárná ki, hogy megpályázza a toryk vezetését (habár Johnson azt is elmondta, hogy May maradhatna, ha visszamegy tárgyalni az EU-val). Előzetesen azonban egyik pártbeli riválisa mögött sem látszott többség, ha pedig May túlél egy ilyen szavazást, akkor egy évig nem lehet újból megkérdőjelezni.

Az alsóház hangsúlyosan beleszól a folytatásba

A legvalószínűbb, hogy az alsóház mindenképpen hangsúlyosan beleszólna abba, mi történjen. Ehhez maradáspárti tory képviselők átszavazásával az ellenzék már meg is szavazott múlt héten egy olyan módosítót, amivel sokkal nagyobb beleszólást adott a képviselőknek a megállapodás esetleges elbukása utáni lépésekbe.

1. Ebben az esetben megint visszaküldhetnék Mayt egy új parlamenti felhatalmazással a háta mögött tárgyalni az EU-val, de az unió szempontjai ettől még nem valószínű, hogy sokat változnának.
2. A képviselők arról is szavazhatnak, hogy a kormány próbálja meg elhalasztani a kilépés napját, ami 2019. március 29. Ehhez azonban mind a 27 EU-s tagország beleegyezése is kéne, és az unió a májusi európai parlamenti választások miatt sem nagyon akarna ilyenbe belemenni. Erre legfeljebb akkor lenne valamilyen esély, ha a britek egy nagyon konkrét másik tervvel állnának elő, vagy egy új választással csúszna össze a kilépés.
3. Hétfőn a skót SNP és a liberális demokraták is sürgették a Labourt, hogy adjanak be bizalmatlansági indítványt May kormánya ellen. A Munkáspárt egyelőre azzal reagált, hogy „majd ha eljön az ideje”, amivel a megállapodás bukására gondoltak. Ha a megállapodást leszavazzák, akkor megpróbálhatnak beadni ilyet, de ennek megszavazása a rebellis toryknak sem áll érdekében, ahogy egy előrehozott választás sem.
4. A parlamentben – elsősorban az ellenzéken belül – annak is vannak szószólói, hogy egy újabb népszavazást kellene kiírni. A Labourt vezető Corbyn már jelezte, hogy ha nem tudnak kiharcolni egy előrehozott választást, akkor támogathatnak egy új referendumot. Valójában azonban nincs többségi egyetértés erről, ráadásul arról sem, hogy miről kérdezzék az embereket: May javaslatáról, ismét a 2016-os kérdésről, vagy esetleg ezek valamilyen kombinációjáról.
5. Az alsóház a maradáspártiak és a puha brexit híveire építve megpróbálhatja azt is elérni, hogy a rendezetlen kilépés és May megállapodása helyett egy még puhább brexit következzen, és az Egyesült Királyság a norvég modell alapján kötődjön az Európai Unióhoz.

Alku nélküli, no deal brexit jön

A brit parlamenten belül abban úgy tűnik, a többség egyetértett, hogy ebben a formában nem akarja támogatni May megállapodását, de e ponton túl már egészen más érdekek vezérlik az egyes érdekcsoportokat. A kemény brexit hívei teljes leválást, míg a maradáspártiak egy új népszavazást akarnak, és nem igazán látszott egységes alternatíva.

1. Ha nem sikerül megegyezniük, akkor eljuthatnak oda, hogy az Egyesült Királyság rendezetlen körülmények között válik ki az EU-ból 2019. március 29-én. Hétfőn mind May, mind Tusk azt mondta, hogy az eddigieknél is komolyabban készülnek erre a lehetőségre is, ami azonban valószínűleg elég komoly gazdasági következményekkel járna.
2. Papíron van egy olyan lehetőség is, hogy az alku nélküli kilépés miatt bepánikoló piacok és az üzleti szektor szereplőinek reakciói miatt mégis sokak szemében May megállapodása tűnne a legkisebb rossznak. Ezért minimális változtatásokkal akár ki is írhatnának egy újabb szavazást róla.