Törökország szerdán bejelentett offenzíváját Szíriában a kurdok lakta területek ellen, Törökország és a szíriai kurdok közös szövetségese pedig "elfogadhatatlannak" tartja Recep Tayyip Erdoğan újabb agresszióját.
Egyoldalú katonai akció bármely érintett fél részéről Szíria északkeleti részén, különösen abban az övezetben, ahol amerikaiak lehetnek jelen, nagyon nyugtalanító.
- hangsúlyozta Sean Robertson, a Pentagon egyik szóvivője, aki hozzátette,
Nem szabad és nem is engedhetjük, hogy az Iszlám Állam lélegzethez jusson ebben a kritikus pillanatban, különben kockára tesszük a koalíciós partnereinkkel elért jelentős eredményeinket, s fennáll a veszélye az Iszlám Állam újbóli felbukkanásának.
A török államfő szerdán jelentette be, hogy "a következő napokban" a török hadsereg támadást indít a Szíria északi vidékeit ellenőrzésük alatt tartó kurd erők ellen. A kurdok és a velük szövetséges arab milíciák által létrehozott, a térségben szokatlanul demokratikus entitás az Egyesült Államok fő szövetségese az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harcban, Ankara azonban terroristacsoportnak tartja a Kurd Népvédelmi Egységek (YPG) nevű milíciájukat, mert kapcsolatban áll a török földön élő kurdokkal, akik évek óta fegyveres küzdelmet folytatnak a Törökországon belüli autonómiájukért.
"Nem fogjuk kívülállóként szemlélni a közvetlenül a határainknál folyó játszmát" - mondta televíziós beszédében szerdán a török elnök, és bejelentette, hogy az Eufrátesz folyótól keletre fekvő vidékeken "néhány napon belül" megindítják a támadást, annak érdekében, hogy - mint fogalmazott - "megmentsük a területet a szeparatista terroristaszervezettől", azaz a Kurd Népvédelmi Egységektől. Erdogan szerint ez a lépés biztosítja majd Szíria területi integritását, megteremti a lehetőséget a szír helyzet politikai rendezéséhez, és egyúttal egészségesebb légkört alakít ki az együttműködésre az Egyesült Államokkal a térségben.
Törökország 2018 januárjában a hozzá lojális szíriai szunnita-arab milíciákkal karöltve már meghódította legnyugatibb kurd kantont, Afrint. A szíriai kurd törzsterületen azonban szívósabb ellenállásra lehet számítani, ráadásul a régióban több amerikai bázis is van - nem kis részben pont az efféle offenzíváktól való elrettentés miatt.
Közben a törökök a saját kurd kisebbségük parlamenti képviselői ellen is akciót indítottak: A rendőrség egy razzia során őrizetbe vette a kurdbarát, ellenzéki Népek Demokratikus Pártja (HDP) ötven támogatóját és tisztségviselőjét a délkeleti, kurd többségű Diyarbakir városában szerdán.
Bermali Demirdögen, a párt szóvivője szerint az érintettek egy éhségsztrájkban vettek részt, amellyel a bebörtönzött Leyla Güven HDP-politikussal való szolidaritásukat akarták kifejezni. Güven november 8. óta maga is éhségsztrájkol, hogy így tiltakozzon a betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szintén börtönben raboskodó vezére, Abdullah Öcalan elszigetelése ellen.
Törökország mellett az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek tartja a kurd függetlenségért, illetve egy ideje autonómiáért fegyverrel harcoló PKK-t, amelyet Öcalan 1978-ban alapított (azonban annak szíriai ága, a Népi Védelmi Egységek esetében figyelmen kívül hagyja azt a tényt). A kurd vezetőt 1999-ben terrorizmus vádjával halálra ítélték, de a verdiktet a halálbüntetés törökországi eltörlését követően 2002-ben életfogytiglani szabadságvesztésre változtatták.
Recep Tayyip Erdogan török elnök és kormánya a kurdbarát HDP-t a PKK kiterjesztésének tartja. A HDP tagadja ezt, ennek ellenére több ezer tagja van rácsok mögött, köztük a párt egyik volt társelnöke, Selahattin Demirtas. Számos ellenzékit mozdítottak el tisztségéből Törökország délkeleti részén olyan vádakkal, hogy kapcsolatban állnak a PKK-val. Törökországban márciusban tartanak helyhatósági választást. Az ország délkeleti felének számos településén a HDP a legerősebb politikai erő, s ezzel a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) a legnagyobb riválisa.
(MTI)