Az amerikai szenátus pénteken fog szavazni a kormányzati hivatalok és ügynökségek 2019-es költségvetéséről, aminek van egy kiemelten fontos részlete:
Donald trump elnök szeretne 5,7 milliárd dollárt az adófizetők pénzéből, hogy falat építhessen az amerikai-mexikói határra.
A demokrata szenátoroknak ugyanakkor eszük ágában sincs ezt hagyni, írja a BBC. Szerintük a fal drága és még véletlenül sem hasznos, Trump pedig a választási kampánya során amúgy is azt ígérte, hogy Mexikóval fizetteti meg a falat, az amerikai embereknek egy centjébe sem kerül. Az elnök azonban nem hajlandó kompromisszumra és kijelentette,
ha a demokraták nem szavazzák meg a falat, akkor hosszú időre leáll a washingtoni kormányzat.
A képviselőház 217-185 arányban már megszavazta a Trump-féle tervezetet (a novemberi időközi választáson itt a demokraták kerültek többségbe, de az új képviselők csak januárban foglalják el a helyüket), azonban a republikánusoknak nincs meg a szükséges 60 százalékos többsége a szenátusban.
A 100 szenátorból csak 51 republikánus.
Vagyis, ha a demokraták közül nem szavaznak át, akkor a jövő évi költségvetést nem fogadja el az amerikai törvényhozás. Emiatt szólította fel Trump már többször is Mitch McConnellt, a republikánus párt szenátusi frakcióvezetőjét, hogy éljen az úgynevezett "nukleáris opcióval". Ez ugyanis lehetővé tenné, hogy Trump 51 százalékos többséggel is átnyomhassa a tervezetét a törvényhozáson.
McConnell azonban erre egyelőre nem hajlandó, így vélhetően legalább január harmadikáig – a republikánusok ekkor vesztik el a többségüket az alsóházban – le fog állni a washingtoni kormányzás.
Bár elsőre talán furának tűnhet, de az amerikai kormányzat bizonyos részei viszonylag gyakran leállnak a republikánus és demokrata politikusok vitái miatt. 1978-ban 18 napig tartott, Bill Clinton alatt viszont 1995-ben két részletben összesen 27 napra is leállt a kormányzat, de 2013-ban, Barack Obama elnöksége alatt is megbénultak a szövetségi intézmények 16 napig. 2018-ban pedig már konkrétan két leállás is volt.
A kormányzat leállása eseten szövetségi állam alkalmazottainak többségét gyakorlatilag kényszerszabadságra küldik. Ez minden, nem létfontosságúnak tekintett hivatalban és részlegen így lesz, vagyis például az útlevélirodák és a kisvállalkozások hiteleinek kifizetéséért felelős állami ügynökségek nem fognak működni, de a lakhatási, környezeti, oktatási, kereskedelmi ügyekért felelős hivatali részlegek dolgozóinak nagy része is kénytelen lesz otthon maradni. Továbbá
RENGETEG SZÖVETSÉGI FENNTARTÁSÚ KULTURÁLIS INTÉZMÉNY, NEMZETI PARK, MÚZEUM ÉS ÁLLATKERT BEZÁR A LEÁLLÁS IDEJÉRE.
A posta viszont ugyanúgy működik majd, csakúgy mint a legfontosabb szociális intézmények, a légiirányítás és a közlekedési hatóság. Működni fog a katonaság is, hisz nélkülözhetetlennek számít, viszont a többi intézmény dolgozójához, illetve a kényszerszabadságon lévőkhöz hasonlóan ők sem kapnak ez idő alatt fizetést – őket majd a kormányzat visszaállása után visszamenőleg fizetik ki.