Ausztráliában amúgy se divat a hóember építés karácsonykor, ám most minden melegrekord megdőlni látszik. Az ország délkeleti részén átlagosan 14 fokkal volt melegebb, mint egy átlagos karácsonykor, vagyis a hőmérséklet napokig meghaladta 40 °C-ot is – írja a CNN.

A nagy hőség miatt nagyobb a kockázata az erdőtüzeknek és tűzvészeknek, ezért a hatóságok rendkívüli riasztást adtak ki, illetve tűzgyújtási tilalmat rendeltek el az érintett területeken.

A hőhullámnak azonban várhatóan még nem mostanában lesz vége, ugyanis jellemzően január az ország legmelegebb hónapja. Sydneyben tavaly januárban 47,3 °C volt, ez egy fél fok híján megdöntött egy közel 80 éves melegrekordot. Sokan attól tartanak, hogy ez a mostani hőség csak egy még szélsőségesebb időjárás előjele.

A helyi klímakutatóintézetek (Bureau of Meteorology, CSIRO) éghajlatváltozással foglalkozó jelentése szerint egyértelműen a klímaváltozás tünetei az Ausztráliát sújtó egyre gyakoribb extrém hőhullámok, a hosszabbodó száraz évszakok, valamint a tengeri hőhullámok és az óceánok szintjének emelkedése. A kétévente közzétett dokumentum rámutat Ausztrália éghajlatával kapcsolatban megfigyelhető hosszútávú változásokra. Ez a változás többek között  több mint 1 fok hőmérséklet emelkedést takar, ami 1910 óta folyamatos tendencia.

Ausztrália már most a klímaváltozást éli át  és ennek a hatása számos közösségben és ágazatban érezhető.

- nyilatkozta Helen Cleugh, a CSIRO klímakutató központ igazgatója.

Az idei klímajelentés megállapította, hogy a szélsőségesen meleg napok száma évről évre emelkedik. A száraz évszakok hosszabbak lettek, az ország néhány részén hónapokkal tovább tartanak, mint szoktak. Ausztrália körül egy teljes fokot emelkedett az óceán hőmérséklete 1910 óta, ami hatással van a tengeri hőhullámok gyakoriságára, valamint az olyan tengeri élővilágokra, mint a korallzátonyok. Mióta vizsgálják a tengerszint változását, 20 centiméter emelkedés tapasztalható és ez egy egyre gyorsuló tendencia. Továbbá 30 százalékkal nőtt az ausztráliai tengervizek savassága az 1800-as évek óta – olvasható a Guardian oldalán.

Mindezek ellenére az ausztrál kormány továbbra sem hajlandó csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást. Mivel az ország energiaellátásának több mint 60 százaléka a szénerőművekre épül, Ausztrália a világ élvonalában van a szén-dioxid-kibocsátásában. Ahogy egy korábbi cikkünkben írtuk, november végén több ezer diák tüntetett a kormány klímaváltozással kapcsolatos tétlensége miatt.

A klímaváltozás jelenlegi – a jövőbelihez képest még nem is olyan súlyos – következményeit minden más ország, köztük Magyarország is megszenvedi. Szélsőséges időjárási viszonyokkal és az emiatt dráguló élelmiszerárakkal például itthon is lehet találkozni, ami még mindig csak a jéghegy csúcsa. A felmelegedés miatt jelentkező egészségügyi kockázatokról és veszélyekről, itt írtunk részletesen.

Ezek után elég elkeserítő szembesülni a ténnyel, hogy világszerte rosszabban teljesítenek az országok a klímaváltozás elleni küzdelemben a legújabb Éghajlatváltozási Teljesítési Mutató (CCPI 2019) adatai szerint. A különösen gyengén teljesítő kategóriába tartozik Kína, valamint az Egyesült Államok, de Magyarország is a gyengén teljesítő országok között szerepel a 42. helyezésével – olvasható a Napi.hu oldalán.

A rossz helyezés okai között szerepel, hogy a megújuló energiatermelésben a biomasszaégetés játssza a fő szerepet, ami nagyrészt nem fenntartható energiaforrás, a szélerőművek építésére vonatkozó szabályok pedig gyakorlatilag ellehetetlenítik a szélkerekek létesítését. Továbbá, hazánknak nincs használható terve a szénfelhasználás kivezetésére vagy a megújuló energiára való átállásra.

(Borítókép:  Strandolók Sydney egyik tengerparti strandján a Bondi Beachen 2018. december 28-án. - fotó:  Joel Carrett / AAP /  EPA /  MTI)