A magyar miniszterelnök többek között Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök, Mike Pompeo amerikai külügyminiszter és Evo Morales bolíviai elnök társaságában vesz részt az új, szélsőjobboldali brazil elnök, Jair Bolsonaro beiktatásán. Ha minden igaz, mindössze 12 ország képviselteti magát a beiktatáson, amit elsősorban a január 1-i dátummal indokolnak, legalábbis ezt a narratívát erőlteti a brazil kormány.

Orbán Viktor tavaly novemberben fogadta el a meghívást, akkor az MTI-ben ez jelent meg a gratuláció mellett:

A miniszterelnök szerint Magyarország kész arra, hogy a két ország kapcsolatrendszerében szintet lépjen. Orbán Viktor nagy elismeréssel látja, hogy azokat az értékeket, melyeket Magyarország is fontosnak tart, Jair Bolsonaro győzelemre vitte a hazájában.

Pedig Bolsonaro radikalizmusa nem nagyon ismer korlátokat. 1999-ben például kijelentette, hogy az akkori elnököt, Fernando Henrique Cardosót meg kellene ölni, a menekülteket söpredéknek tartja, a homoszexualitásról alkotott véleményéről mi sem tanúskodik legjobban, mint az a kijelentése, miszerint

ha a fia meleg lenne, nem bánná, ha egy autóbalesetben meghalna.

Egy képviselőnőről négy éve azt jegyezte meg, hogy még ahhoz is ronda, hogy megerőszakolják, a betokosodott, korrupt brazil politikai életnek meg ugyanazt ígérte, mint Donald Trump az amerikaiaknak: lecsapolja a mocsárt, és megszünteti a korrupciót. A választásokon egyébként a bűnözők elleni, az eddigieknél sokkal keményebb fellépést ígért, illetve kilátásba helyezte, hogy bevezeti az általános fegyverviselési engedélyt a büntetlen előéletű állampolgárok számára.

Az tény, hogy az elmúlt két évben Brazíliában rengeteg embert gyilkoltak meg: 2016-ban 61 819-et, (ami naponta átlagosan 198 emberölést jelent) 2017-ben 56 101-et, és az is hogy a világ ötven legveszélyesebb városa közül 17 is Brazíliában található (apróság, de az ötvenből 49 Dél-, Észak-, vagy Közép-Amerikában fekszik, és az egyetlen kivétel sincs messze a jamaicai Kingston az), de azzal, hogy felfegyverzi a lakosságot, ezen a számon nem nagyon fog csökkenteni.

Az elnök ellenfelei szerint mindez, illetve az a kijelentése, hogy

1964-1985 között nem katonai diktatúra volt Brazíliában, hanem tekintélyelvű, fegyelmet parancsoló katonai rezsim,

arra utal, hogy az egykori chilei diktátor Pinochetet példaképének tartó, az ország gazdaságát a chilei mintájára felépíteni szándékozó elnök egy fasiszta diktatúra irányába vinné el az országot.

A CNN megjegyzi, hogy a brazil elnök nemcsak Pinochet és Trump, hanem Orbán Viktor nagy tisztelője is, kampánya során a Fidesz populista szlogenjei és mesterségesen kreált ellenségképei is visszaköszönnek: Bolsonaro is a migrációt tartja az egyik legégetőbb problémának; Orbánhoz hasonlóan igyekszik marginalizálni a kisebbségeket; a házasság intézményét csak egy férfi és egy nő között hajlandó elismerni; az országa ellenzékét posztkommunista erkölcsi hulláknak tartja; a médiát pedig ellenségként kezeli.