Feltehetően nem igaz, hogy a világ eddigi legidősebb embere a francia  Jeanne Calment volt, aki a Guinness-rekordok könyve szerint 122 évig és 164 napig élt, állítja két orosz tudós. Nyikolaj Zak és Valerij Novoszelov a Research Gate-en közzétett tanulmányában arra jutott: egy csalás állhat a háttérben. Szerintük 1997-ben nem  Jeanne Calment halt meg, hanem a saját lánya,  Yvonne,  aki már jóval korábban felvette anyja identitását. 

Az orosz tudósok szerint  Jeanne Calment valójában már 1934-ben meghalt egy mellhártyagyulladás következtében. Yvonne nevű lánya innentől saját anyjának adta ki magát, és ő hunyt el 1997-ben, amikor "mindössze" 99 éves volt. A fő ok pedig az örökösödés lehetett. A harmincas években a nagyobb vagyontárgyakra 35 százalékos örökösödési adót kellett fizetni, és ebben az évben halt meg  Jeanne Calment apja és anyósa is, így az újabb haláleset tönkre tehette volna a családot.    

Jeanne Calment (illetve talán a lánya) még életében igazi világhíresség volt. Mintha nem fogott volna rajta az idő. Az idős hölgy erre mindig azt mondta: Isten elfeledkezett róla. 

Nikolaj Sak orosz matematikusnak és Valerij Novoszelov gerontológusnak azonban nem volt kerek ez a történet, ezért kutatni kezdtek az idős hölgy múltja után. Hónapokon át böngészték Jeanne Calment életrajzát, a vele készült interjúkat, korabeli szemtanúk vallomásait, és a nő születési helye, Arles hatósági dokumentumait. 

Kutatásaik eredményét  Jeanne Calment: A hosszú élet titka címmel tették közzé.  Ebben tizenhét, nem éppen gránitszilárdságú tudományos bizonyíték felsorolásával ismertetik  a gyanús körülményeket.  Amikor például az idős nő az öregek otthonába költözött, sok régi képet és családi dokumentumot semmisített meg a család.  Furcsának nevezik, hogy a nő 100 éves születésnapjáról a helyi sajtó nem számolt be, ahogy ez szokás volt, csak 110. születésnapjáról.  Utalnak több interjúra, amelyben az idős nő összekeverte gyermek- és fiatal korának eseményeit és a rokoni szálakat: többször összetévesztette a nagymamáját Yvonne nagymamájával, férjét pedig néha az apjának mondta (Yvonne apjának). 

A gerontológus Novoszelov szerint az élemedett korú nő izomzatának állapota sem felelt meg a hozzá hasonló korú idős asszonyokénak, és furcsa, hogy ilyen idősen is segítség nélkül tudott leülni, demenciának pedig semmi jelét nem mutatta.  A kutatók Jeanne Calment harmincas évekbeli személyi igazolványának adatai alapján azt is állítják, hogy sem a szeme színe, sem testméretei nem felelnek meg a későbbi Jeanne Calment-nak. Yvonne fiatalkori képei és  Jeanne Calment későbbi képeinek elemzése ráadásul több hasonlóságot mutat az arcon. 

Az orosz tudósok azt mondják: ezeket a kétségeket tisztázni kell ahhoz, hogy valóban tudományos alapon megállapíthatóak legyenek az emberi életkor határai.  

Az orosz tudósok állításait sokan kétségbe vonják.  Jean-Marie Robine gerontológus, aki részt vett a Guinnes-rekordokat bemutató könyv elkészítésében, azt állítja: semmi kétség nem merült fel  Calment személyével és korával kapcsolatban. Arles korábbi polgármestere, Michel Vauzelle teljes képtelenségnek és nevetségesnek tartja az orosz kutatók állításait, írja az AFP.  

Nicolas Brouard, a francia Demográfiai Kutatások Intézetének (INED) vezetője ugyanakkor úgy véli: a kétségeket leginkább úgy lehetne tisztázni, ha exhumálják  Jeanne Calment és lánya földi maradványait, majd DNS-vizsgálatot végeznek rajtuk. Jeanne  Calment halála után több tudós nehezményezte, hogy nem végeztek boncolást, amiből információkat nyerhettek volna arra vonatkozóan, minek köszönhette szokatlanul hosszú életét.