Öt hete tüntet az ellenzék Aleksandar Vučić szerb elnök és az általa vezetett Szerb Haladó Párt (SNS) ellen Belgrádban, szombaton pedig már másik négy szerb városban is tiltakoztak az elnök ellen, jelentette az MTI tudósítója.
A tüntetések december elején kezdődtek. A tiltakozók azt követelik, hogy a hatóságok derítsék fel, ki áll az ellenzéki politikusokat és újságírókat ért támadások mögött, valamint azt is, hogy ki gyilkolta meg egy évvel ezelőtt Oliver Ivanović koszovói szerb politikust. Ezen kívül legalább ötperces megjelenést követelnek az ellenzéknek a szerbiai közszolgálati televízióban, ahol állításuk szerint évek óta nem szerepelhet vezető ellenzéki.
A tüntetések jelmondata az „Egy az ötmillióból” lett, ami arra utal, hogy az első tiltakozás után Vučić kijelentette, hogy akkor sem enged a követeléseknek, ha ötmillióan vonulnak utcára. Mivel ez körülbelül Szerbia nagykorú, választásra jogosult lakosságának felel meg, a tiltakozók a kijelentést úgy értelmezték, hogy az elnök diktatúrát vezetne be.
A harminc ellenzéki pártból és szervezetből álló Szövetség Szerbiáért elnevezésű tömörülés szerint Aleksandar Vučić már most autokratikus eszközökkel irányítja az országot, pártja pedig korrupt, és minden ellentétes gondolatot elnyomna.
A köztársasági elnök tagadta az őt ért vádakat, és ugyan a tiltakozókat nem akarja meghallgatni, bejelentette, hogy hajlandó előrehozott választás keretében felmérni népszerűségét. Az ellenzék viszont bejelentette, bojkottálna egy ilyen választást. A szerb sajtó szerint egyre valószínűbb, hogy tavaszra, várhatóan áprilisban mégis előrehozott választást tartanak Szerbiában, a jelenlegi kormány megbízatása csak jövőre járna le.
Közvélemény-kutatások szerint az SNS támogatottsága jelenleg 53,3 százalékos, vagyis úgy tűnik bármilyen választást meg tudna nyerni, míg az ellenzéki pártok, ha össze is fognak, csak a választók 15 százalékának támogatottságát tudnák kivívni.
A szerbiai statisztikai hivatal adatai szerint január elejére a szerb államadósság a bruttó hazai termék (GDP) 50,2 százalékára esett, míg egy évvel korábban a GDP 57 százalékát tette ki, de 2013-ban például 80 százalékos volt.
A GDP 2018-ban 4,4 százalékkal nőtt, és ezzel folytatódott a 2014-ben elindult növekedés. A szerb ipari termelés 2 százalékkal, a feldolgozóipar 2,6 százalékkal, az építőipar 10,9 százalékkal, a mezőgazdasági termelés pedig 16,3 százalékkal nőtt 2018-ban. A kivitel 9 százalékkal, a behozatal pedig 13,5 százalékkal nőtt. Az infláció éves szinten 2,1 százalékos volt, amely megközelíti a 3 százalékos célértéket.
(Borítókép: Marko Djurica / Reuters)