A HBW nemzetközi jogvédő szervezet közleménye szerint az Aszájis kurd biztonsági szolgálat tagjai ütlegelték, megkötözték, valamint elektromos sokkolóval bántalmazták az általuk fogva tartott fiatalokat, hogy beismerő vallomásra bírják őket. A 14 és 17 év közötti fiatalokat azzal az indokkal tartják fogva, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet tagjai voltak.

Iraki Kurdisztán és az Iszlám Állam viszonya összetett volt. Miként az ISIS szélsőségesei, úgy a kurdok is többségükben szunniták, de a szélsőséges dzsihadista erők folyamatosan támadták a mérsékeltebb, vallási kérdésekben teljesen toleráns és ezért a szunnita harcosok által lenézett kurdokat.

Erbilt, Kurdisztán fővárosát ugyan sohasem tudta elfoglalni a milícia, de azt 30 kilométerre megközelítette és más nagyvárosokban (elsősorban Moszulban), vagy a Szindzsár-hegyen élő jezidi vallási kisebbség körében borzalmas mészárlásokat folytattak az Iszlám Állam katonái.

Kurdisztán azonban összefogott, és a három külön-külön is saját fegyveres erővel rendelkező politikai mozgalom, vagyis a Barzani-család dominálta KDP, a Talabani-család vezette PUK és a legfiatalabb alakulat, a Goran (Változás) nevű formáció összefogott. Éppen ezért a mostani vádak az egész koalíciós kormányra rossz fényt vetnek.

Jo Becker, a HRW gyermekjogi szakértője szerint a kínzások még mindig riasztó gyakorisággal fordulnak elő. A HRW tavaly novemberben több mint 20 fiatallal készített interjút, akiknek többsége a kurd hatóságok fogságában volt.

Az észak-iraki kurdok széleskörű autonómiával rendelkeznek. A központi Irakkal szinte csak a dinár, vagyis a közös pénz köti össze őket.  A pesmergának nevezett kurd fegyveres erő vezető szerepet játszott a dzsihadisták iraki kalifátusának szétzúzásában. Kurdisztán legnagyobb bánatára a világ egységesen ellenzi autonómia-törekvéseiket, amit pedig a nép elsöprő többséggel támogatott egy hivatalosan el nem fogadott referendum során.

A kurd regionális kormányzat tagadja, hogy a foglyokat kínzásoknak vetik alá.