Theresa May brit miniszterelnök hivatala szerint rendkívül aggályosak azok a képviselői törekvések, amelyek célja a brit EU-tagság megszűnéséhez (brexit) vezető folyamat késleltetése vagy leállítása. A felhívás előzménye. hogy több olyan képviselői törvénytervezet is nyilvánosságra került, amely halasztaná a kilépést, illetve megtiltaná a kormánynak a megállapodás nélküli brexitet, írta az MTI.

A The Sunday Timeshoz eljutott tervezetek egyike - amelyet Dominic Grieve, a konzervatív párti brit kormány volt jogi főtanácsadója készül előterjeszteni - a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye alapján zajló brexit-folyamat felfüggesztését irányozza elő. Az 50. cikkely szabályozza, és csaknem két évvel ezelőtti aktiválása hivatalosan el is indította a brexit-folyamatot. A cikkely alapesetben - egyéb, közelebbi határidőről szóló megegyezés híján - kétévi tárgyalási időtávlatot határoz meg. Ez március 29-én jár le, és a brit EU-tagság azon a napon akkor is megszűnik, ha addig nem lép életbe az EU-val kötött megállapodás. Az 50. cikkelyben meghatározott kétévi tárgyalási időszak meghosszabbításra van mód, ha ehhez az EU-ban maradó 27 tagország egységesen hozzájárul, az aktiválásról szóló bejelentés visszavonása ugyanakkor London szuverén joga. Ezt az EU bíróságának nemrégiben hozott végzése megerősítette.

Egy másik képviselői tervezet, amelyről szintén a The Sunday Times számolt be, megtiltaná a kormánynak, hogy megállapodás nélkül léptesse ki az országot az EU-ból, és szintén a brexit halasztásáról intézkedne abban az esetben, ha a kilépés március 29-én esedékes napjáig nem sikerülne életbe léptetni valamilyen megállapodást a brexit feltételrendszeréről.

Theresa May hivatalának szóvivője a BBC-nek nyilatkozva vasárnap "mélységesen aggályosnak" nevezte e képviselői tervezeteket, szerinte a kezdeményezések azzal a veszéllyel járnak, hogy a parlament teljeséggel leállíthatja a brexit-folyamatot.

A Downing Street illetékese szerint "életfontosságú", hogy a választott politikusok teljesítsék a kilépésről szóló népszavazási döntést. A kilépés feltételrendszeréről az EU-val novemberben elért megállapodást az alsóház azonban a héten a modern brit parlamentarizmus történetében példátlan, 230 fős többséggel elutasította.

Theresa Maynek a megállapodás alsóházi tárgyalási folyamata közben - a kormány szándékai ellenére - elfogadott törvénymódosítás alapján három ülésnapon belül, vagyis hétfőig kell a ház elé terjesztenie a kormány új javaslatait arról, hogy a brexit-folyamat milyen irányt vegyen. May hétfőn ismerteti a parlamentben a kormány álláspontját a továbbiakról. Ez a törvény alapján semleges hangvételű és módosítható indítvány lesz, amelyet az alsóház január 29-én tárgyal és aznap szavaz is róla.

A The Sunday Times úgy tudja, hogy a kormányfő kétoldalú megállapodásra tesz javaslatot Írországnak, annak érdekében, hogy az EU-val kötött megállapodásból kikerülhessen annak legsúlyosabban bírált eleme, a backstop-mechanizmus, vagyis az a tartalékmegoldás, amelynek alapján - ha más megoldás nem születik - egységes vámügyi szabályozás lépne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére.

Liam Fox brit külkereskedelmi miniszter vasárnap közvetve megerősítette az értesülést. Fox a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: kompromisszumra lesz szükség a backstop-mechanizmus ügyében, annak érdekében, hogy el lehessen fogadtatni a brexit-megállapodást az alsóházban. Simon Coveney ír miniszterelnök-helyettes azonban vasárnapi Twitter-üzenetében máris kizárta bármiféle olyan kétoldalú megállapodás lehetőségét Londonnal, amely eltávolítaná az ír-északír határellenőrzés elkerülését garantáló backstop-megoldást a brexit-egyezményből.