Theresa May brit miniszterelnök a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről tartott, tavaly novemberi megállapodással lezárult tárgyalások újranyitását kéri az Európai Uniótól, közölte kedden a Downing Street.

May brexitjavaslata január 15-én szenvedett történelmi  vereséget brit alsóházban, ahol 432-202-re szavazták le. 

May azt feltételezi, hogy ha sikerülne egy, a többségnek elfogadható megoldást találni az ír-északír határ problémájára kitalált tartalékmegoldásra, akkor átmehetne a parlamentben egy módosított formában a javaslata, amiről aztán hétfői értesülések szerint február 13-án szavazhatnának.

A probléma lényege, hogy ha kilépnek a vámunióból, akkor vámhatárt kell felhúzni Írország és Észak-Írország között az Ír-szigeten, már pedig a béke zálogaként itt tilos határellenőrző infrastruktúrát létesíteni. A megállapodásba ezért került a tartalékmegoldás, ami lényegében addig a vámunióban tartaná az Egyesült Királyságot, amíg nem találnak megnyugtató megoldást a dilemmára.

A tárgyalások újranyitására vonatkozó bejelentés viszont első körben azért fontos, mert kedden este a brit alsóházban egy sor módosítóról szavaznak majd. Ezek jelentősen befolyásolhatják a brexit tényleges irányát, és megkavarhatják az eddig sem egyszerű helyzetet.

Az egyik módosítót a tory Graham Brady adta be, és lényegében hivatalossá tenné, hogy a brit parlament azt követeli az EU-tól, vizsgálja felül az ír-északír tartalékmegoldást. Ha ez átmegy, akkor a brit kormány egy jogilag kötelező ígéretet akar majd Brüsszeltől, hogy ne határozatlan ideig ragadhasson az Egyesült Királyság a vámunióban.

A kormány már hétfőn beállt a módosító mögé. A kemény brexit hívei közül Boris Johnson volt külügyminiszter is jelezte, hogy kész támogatni a Brady-féle módosítót, amennyiben May arra kéri Brüsszelt, hogy tárgyalják újra a megállapodást.

Az EU-s vezetők korábban elzárkóztak a tárgyalások újranyitásától. Miután kiderült, hogy May mégis ezt javasolja kedden, az Európai Bizottság részéről csak annyit reagáltak, hogy Jean-Claude Juncker elnök folyamatosan elérhető.

Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakcióvezetője, és az EP-választási csúcsjelöltje azt mondta, nincs értelme a tárgyalások újranyitásának. Szerinte ezzel nemcsak a tartalékmegoldásról kellene újra tárgyalni, hanem például Gibraltár kérdéséről is, a brit és az EU-s állampolgárok helyzetéről, és arról is, hogy „mennyi pénzt kell fizetnie Nagy-Britanniának a kilépésért."

Kedden pontosan két hónap van hátra a brexit március 29-i dátumáig.  Ha addig nem sikerül elfogadni egy, az EU többi 27 tagországa által is jóváhagyott megállapodást a brit alsóházban, vagy nem sikerül elérniük a briteknek a határidő meghosszabbítását, esetleg nem vonják vissza a kilépést, akkor rendezetlen formában, egyik napról a másikra esnének ki az unióból.

A másik nagyon fontos módosítót a munkáspárti Yvette Cooper adta be, és a lényege az lenne, hogy kötelezné a kormányt, a határidő meghosszabbításáról tárgyaljon, amennyiben nem fogadnak el a brit parlamentben egy megállapodást február 26-ig. Ilyen hosszabbításhoz is az EU többi tagországának beleegyezése kellene, és feltehetően legfeljebb az új európai parlamenti felállásáig, vagyis július elejéig kaphatnának időt a britek.

A kilépés dátumához közeledve még II. Erzsébet királynő is részben szakított azzal a hagyománnyal, hogy az uralkodó semmilyen politikai kérdésben nem formál véleményt. Habár nem mondta ki a brexit szót, de egy könnyen dekódolható üzenetben arra sürgette a briteket, hogy találjanak közös nevezőre.