Pár napja írtuk, hogy Putyin bejelentette, Oroszország felfüggesztette a szárazföldön állomásoztatott közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló (INF) szerződésben való részvételét válaszul arra, hogy az USA pénteken kilépett a megállapodásból. Emellett Putyin azt is bejelentette, hogy elrendeli egy szárazföldi indítású, közepes hatótávolságú hiperszonikus rakéta kifejlesztését.

A The Guardian szerint a védelmi miniszter most arra szólította fel a katonaságot, hogy két éven belül fejlesszék ki ezeket a hiperszonikus rakétákat a már meglévő légi- és vízi indítású rakétákból, és a lehető legalacsonyabb áron. 

A védelmi miniszter szerint ezek az új szárazföldi indítású rakéták akár ötször gyorsabbak is lehetnek majd a hangsebességnél.

Múlt héten arról számolt be a világsajtó, hogy a közepes hatótávolságú atomrakéták leszereléséről szóló több évtizedes amerikai-orosz megállapodásból kilép az Egyesült Államok. A döntés már hosszabb ideje érlelődött, szombaton felfüggesztették az egyezményt.

Trump úgy fogalmazott, hogy a kivonulás hat hónapon belül befejeződik, hacsak Oroszország nem tér vissza a szerződés teljesítéséhez, "megsemmisítve az egyezményt sértő minden rakétáját, rakétaindítóját és a hozzájuk tartozó berendezést". Trump korábban azzal vádolta Oroszországot, hogy megszegi a korlátozást, és így az Egyesült Államok nem tudja hatékonyan felvenni a versenyt a kínai fegyverkezéssel a következő évtizedek legfontosabb geopolitikai régiójává váló csendes-óceáni térségben.

Az INF-szerződést 1987 végén írta alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár, és végül az amerikai szenátus ratifikálása és a moszkvai ellenjegyzés után, 1988. június 1-jén lépett életbe. Az egyezmény a hidegháborús éra mérföldkövének tekinthető, mert ez volt az első alkalom, hogy a két szuperhatalom a nukleáris arzenálja csökkentéséről állapodott meg.