Csaknem 17 ezer bombát, testre erősített robbanóanyagot és más típusú robbanószerkezetet hatástalanítottak Irakban tavaly, azonban az ország teljes megtisztítása akár egy évtizedet is igénybe vehet, közölték az ENSZ aknamentesítő szolgálatának (UNMAS) szakértői a szervezet genfi sajtótájékoztatóján.

Pehr Lodhammar, az UNMAS iraki csoportjának a vezetője szerint továbbra is 100 ezer, erősen megrongálódott épület van az országban, sok közülük pedig az Iszlám Állam terrorszervezet menekülő harcosai által hátrahagyott robbanószerkezeteket rejt.

Hivatalos becslések szerint kétmillió országon belüli menekült várja, hogy hazatérhessen. Az UNMAS tavaly 500 ezer embert tanított be a robbanószerkezetek hatástalanításához szükséges munkákra. 2018-ban körülbelül 17 ezer robbanószerkezetet sikerült hatástalanítani, beleértve 782 testre erősíthető robbanóövet is.

Agnés Marcaillou, az UNMAS vezetője azt mondta, embereik akár 40 Celsius-fokos melegben is dolgoztak a nyáron, hozzátette azonban, hogy a feladat nem pusztán fizikailag megterhelő, hanem lelkileg is. A helyszínen dolgozók szerint a romok alatt az oszlásnak indult holttestekre sokszor még mindig rá van erősítve a robbanóöv, az arra szaladó kóbor kutyák vagy macskák pedig bármit működésbe hozhatnak az eltakarítatlan épületmaradványok alatt robbanószerkezeteket.

Az UNMAS emberei jelenleg is több iraki városban dolgoznak, többek közt Moszulban, Fallúdzsában és Tikrítben is.

Lodhammar szerint a bombáknak átlagban a 10 százaléka nem robban fel. Ha ezeket nem találják meg és nem hatástalanítják, fennáll a veszélye annak, hogy akár évtizedekkel később is találnak belőlük, ahogy az a második világháborús robbanószerkezetek esetében ma is előfordul Németországban, írja az MTI.